2014. november 15., szombat

Önkénteseket keresünk - a JOSZ közgyűlésre

 


A közgyűlés lebonyolításába és szervezésébe szeretnénk a két bizottságon túl a lehető legtöbb tagot és önkéntest is bevonni. Az önkéntesek lehetnek nem tagok is!

Szeretnénk a közreműködőkkel önkéntes-szerződést is kötni, ha ők is úgy akarják. 
Az szerződés lehetővé teszi, hogy az önkénteseknek költségtérítést fizessünk (utazási költség) illetve igazoljuk a munkájukat (pl. tolmácsolt órák) ha ezt kérik. 
Bízunk benne, hogy ez - meg esetleg némi plusz csoki - már eléggé motiváló.

A feladatok/posztok tehát: 

1. Jelnyelvi tolmácsok: bízunk benne, hogy lesznek-e jelen siket és nagyothalló érdeklődők, és az elnökség a tervek szerint jelnyelven is fog előadni, ezért szeretnénk biztosak lenni abban, hogy fel vagyunk készülve a kommunikációs akadálymentesítésre. Ezért várjuk azokat a bátor jelentkezőket, akik majd tolmácsteambe szerveződnek, és nem rettennek meg attól a kihívástól, hogy egy teremnyi tolmács előtt tolmácsoljanak. (Azoknak, akik nem annyira bátrak, de a tolmácsolt óráik számát szeretnék növelni, a JOSZ tudja majd igazolni a tolmácsolt órák számát az önkéntes szerződés keretében.) 

2. Catering, avagy ellátmányozási tisztek: a jelentkezők feladata az lenne, hogy a program kezdete előtt segítenek beszerezni és bekészíteni a kávét és teát. Rendkívül fontos feladatuk még, hogy a jelenlévők számának függvényében beszerezzék a csokoládét és megrendeljék az ebédet, majd lebonyolítsák azok kiosztását. 

3. Fényképész: a közgyűlés és az ünnepség dokumentálásához keresünk elhivatott és ihletett amatőr avagy profi fotóst, felszereléssel, azaz mobiltelefonnal vagy akármilyen saját géppel, a lényeg az, hogy készüljenek képek, ne felejtődjön el.

4. Jegyzőkönyvezők és adminisztrátorok: a vezetőség tagjait támogatnák két kulcsfeladatban. Egyrészt a közgyűlés előtt túlélendő - jelenléti ív aláírása / tagdíjbefizetés / belépési nyilatkozat kitöltése -  fázisokból álló bürokratikus útvesztőben terelgetnék a tagokat, másrészt besegítenének a közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítésébe.

Az elnökség várja a lelkes jelentkezőket e-mailben: josz.elnokseg@gmail.com.

2014. november 5., szerda

MEGHÍVÓ a 2014. évi rendes közgyűlésre

Ezúton értesítjük tagjainkat és minden kedves érdeklődőt, hogy a JOSZ 2014. november 29-én tartja 2014. évi rendes közgyűlését Budapesten a Hallatlan Alapítvány központjában (1085 Budapest, Rigó u. 6-8. 1/5. kapucsengő: 5).

A közgyűlés programja

9:30-10:30 Regisztráció

10:30-11:00 Köszöntő és megnyitó

11:00-11:30 A JOSZ 2013. évi szakmai és pénzügyi beszámolója

11:30-12:00 Jogi és Etikai, illetve Felügyelő Bizottsági beszámolók

12:00-12:30 Összefoglaló a 2014. év eddigi munkájáról és a 2015. évi tervekről

12:30-13:00 Egyebek

13:00-14:00 Ebédszünet

14:00-15:00 A JOSZ 2015. évi tervezett programjainak bemutatása:

                     - A jelnyelvi tolmácsok számára tervezett szakmai továbbképzések

                     - Az Etikai program nyitóelőadása és programismertetése

15:00-16:00 A JOSZ felköszöntése 20 éves fennállása alkalmából


A közgyűlésen az Alapszabály értelmében csak a JOSZ teljes jogú tagjai élhetnek szavazati jogukkal. Tekintettel arra, hogy az idei évben elmaradt a tagdíjak befizetésére való emlékeztetés és felszólítás, a 2014. évre befizetett tagdíjak összegét egy évig jóváírjuk a JOSZ által szervezett tolmács-továbbképzések tandíjában.
A tagdíjakat a közgyűlést megelőző csütörtökig (2014.11.27.) lehet átutalással befizetni a JOSZ számlaszámára: CIB Bank: 10700536-47223103-55700009 illetve készpénzben a helyszínen.
A közgyűlés nyilvános. Sok szeretettel várjuk tagjainkat, és mindenkit, aki érdeklődik a JOSZ és a jelnyelvi tolmácsok munkája iránt!
A részvételi szándékról visszajelzést kérünk a josz.elnokseg@gmail.com e-mail címre 2014. november 20-ig.

Budapest, 2014. november 5. 
a JOSZ elnöksége

2014. szeptember 20., szombat

Etikai alapelvek


A JOSZ etikai ajánlása a jelnyelvi tolmácsolás folyamatának minden résztvevője számára (tolmácsok, kliensek, tolmácsszolgálatok). 
Közgyűlés által elfogadva, jelenleg is érvényben van.


Etikai Alapelvek




A magyar jelnyelvi tolmácsok etikai kódexe


A JOE, a JOSZ és a SINOSZ által kidolgozott etikai kódex. 
2008-ban, Közgyűlés által elfogadva, jelenleg is érvényben van.






2014. május 31., szombat

A JOSZ a Magyar fordítók és tolmácsok napján


Meghívást kaptunk, hogy előadást tartsunk az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete által évente megszervezett Magyar fordítók és tolmácsok napja – 2014” konferenciáján. 

A konferencia április 10-11-én zajlott, a JOSZ képviseletében Guessoum Krisztina és Ungár Nóra adott elő „A fordítás és tolmácsolás aktuális kérdései" szekcióban.


A 20 percesre tervezett, de végül félórásra nyúló előadás címe „Tolmácsolás beszélt és jelelt nyelveken” volt.
Szerettük volna, ha az előadás során maga a jelnyelv is szerepet kap – hiszen ritkán van arra lehetőség, hogy ilyen kiemelt témában is használhassuk – és fontosnak éreztük, hogy a jelnyelvi tolmácsolást nem ismerő hallgatók is lássák a tolmácsok munkáját a gyakorlatban. Ezért felváltva – a nyelveket és a tolmácsolás irányát is váltogatva – adtunk elő, és tolmácsoltuk egymást.

A prezivel előadott „műsort” a beszélt és jelelt nyelvek közötti tolmácsolás különbségeire hegyeztük ki, de természetesen a bevezetőben szó esett a jelnyelvi tolmácsok ügyfeleiről, a használt nyelvekről és nyelvváltozatokról, valamint a jelnyelvi tolmácsok munkájának körülményeiről, persze némi humorral.
Az előadás prezentációja ITT megtekinthető.

Nagy figyelem kísérte az előadást, és a konferenciát követő fogadás alatt igyekeztünk megismerkedni a tolmácsok és fordítók, valamint fordítóirodák szervezeteinek képviselőivel is. . Remélhetőleg az itt kötött ismeretségeket később a szakmai kapcsolattartásban, tapasztalatcserében és közös szakmai programokban is kamatoztatni tudjuk majd.

2014. május 29., csütörtök

efsli Nyári Egyetem - 2014. július 11-13.


A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fóruma (efsli) 2014-ben is szervez nyári tréninget. 

A helyszín idén Dublin, a Nyári Egyetem témája a Team-tolmácsolás

A tréner Sharon Neumann Sorow lesz, a tréning nyelvei az angol, illetve nemzetközi jelkommunikáció

Időpont: 2014. július 11-13. 


Jelentkezési határidő: 2014. június 7. 


A további részletek (tervezett program, tudnivalók a trénerről és a tréningről, költségek, és a jelentkezés módja) ITT olvashatóak, angol nyelven.


Kép: https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQQ9Mcn3xzSfmKEKWU5G1WfhoN613UKx6-fruM98JZzIiVgYg9S

2014. május 21., szerda

Beszámoló a lengyel szövetség születésnapjáról: 2. rész


Az ígérethez híven, íme egy rövid összefoglaló arról, mi hangzott el az említett, lengyel születésnapi rendezvényen. A levetített prezentációk magyar fordításait tesszük közzé (az érthetőség kedvéért néhol megjegyzésekkel), fényképek formájában. A prezentációk diái albumokba rendezve olvashatóak. Az alábbi sorokra kattintva nyílnak meg az albumok. 





2014. április 19., szombat

"Lengyel-magyar, két jóbarát... " - születésnapi beszámoló


2014. március 29-én ünnepelte ötödik születésnapját lengyel "testvérünk", a lengyel jelnyelvi tolmácsok szövetsége (STPJM, lengyelül Stowarzyszenie Tłumaczy Polskiego Języka Migowego).  Az ünnepségre a JOSZ is meghívást kapott, amit nagy örömmel elfogadtunk, és Fejes Andrea elnökségi tag részt is vett az eseményen.


A születésnapi program (lásd fent, képként is) három részből állt. Az első részben a lengyel egyesület elnöke, Aleksandra Kalata-Zawłocka köszöntötte az egybegyűlteket, és rövid összefoglalót tartott az elmúlt, és a következő öt év céljairól, eredményeiről.  Ezután a meghívott vendégek, Magyarország és Csehország tolmácsszövetségei mutatkoztak be, 20-20 percben. Ezek az előadások hat fő témakör köré épültek (az idő szűkössége miatt csak nagy vonalakban):
  • ·         a nemzeti tolmácsszövetségről röviden
  • ·         a helyi jelnyelvi tolmácsképzésről
  • ·         a tolmácsok helyzete a munkaerőpiacon
  • ·         szakmai és etikai normák
  • ·         siket tolmácsok
  • ·         az aktuális feladatok, célok

A rendezvény második részében plenáris beszélgetés zajlott a tolmácsolás helyzetéről Lengyelországban, olyan meghívott vendégek részvételével, akik vagy a jelnyelv, vagy a tolmácsolás területén keresztül kapcsolódnak a jelnyelvi tolmácsoláshoz. A beszélgetésben részt vett a siketvak szövetség elnöke, az varsói egyetem alkalmazott nyelvészeti tanszékének (ahol egyben a tolmácsképzés is zajlik) vezetője, a hites- és szaktolmácsok szövetségének vezetője, a jelnyelvészeti munkacsoport vezetője, valamint a hangzó nyelvi tolmácsszövetség vezetője. A megszólalók bemutatták saját szervezetüket, a jellemző feladatokat és problémákat, összevetve a jelnyelvi tolmácsok, tolmácsolás ügyével. A harmadik részben a megjelent jelnyelvi tolmácsok és siket tolmácsok kiscsoportos műhelyeken vehettek részt, ahol különféle tolmácsolási szituációkat dolgoztak fel, elemeztek, és beszéltek meg.

A JOSZ előadásáról, és arról, hogy mi mindent tudtunk meg a lengyel és cseh jelnyelvi tolmácsolás helyzetéről, a következő posztban írunk majd.


Ezúton is köszönjük a meghívást, és boldog születésnapot kívánunk az STPMJ-nek!


Dziękujmy za zaproszenie, i sto lat, STPMJ!

2014. március 7., péntek

Legyen-e a jelnyelvi tolmácsoknak szakszervezetük?

Az elmúlt egy év során, sajnos a JOSZ nagyon kevés közvetlen megkeresést kapott, azokat is elsősorban képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos kérdésekben.
Azonban amennyire eljutottak hozzánk a hírek, a tolmácsok leginkább égető problémái a kifizetésekkel, előnytelen szerződésekkel, a munkaköri feladatok meghatározásával és az önkényes munkáltatói döntésekkel kapcsolatosak. Vagyis elsősorban munkavállalói problémák.

A JOSZ szakmai érdekek képviseletére és oktatásra létrehozott szervezet, ezért a jelnyelvi tolmácsok munkavállalói érdekeit nem tudja hatékonyan képviselni. Nincs lehetősége például arra, hogy azonos szerződési feltételeket vagy kollektív szerződést harcoljon ki valamennyi, a jelnyelvi tolmácsszolgálatokban alkalmazott tolmács számára.
Munkavállalói érdekek képviseletére csak akkor lenne lehetőség, ha a JOSZ szakszervezet lenne. Ez esetben viszont a szakmai érdekek képviseletét nem tudná ellátni.

Mivel a jelnyelvi tolmácsok aktuális problémáinak jelentős részére megoldást jelentene a szakszervezet megalapítása, a JOSZ jelenlegi elnöksége mindenképpen támogatna egy ilyen kezdeményezést, és ehhez nagyon szívesen megadnánk minden segítséget is, amit JOSZ-ként adhatunk. Ezért arra gondoltunk, hogy fokozatosan – az érdeklődés mértékének megfelelő ütemben – összeszednénk  a szakszervezet alapításához szükséges tudnivalókat.
Elsőként a szakszervezet előnyeit, és az alapítás alapfeltételeit.

Kérjük, hogy akit foglalkoztat a szakszervezet kérdése, és szeretne aktívan részt venni a munkavállalói érdekérvényesítésben, jelezzen e-mailben (josz.elnokseg@gmail.com), privát üzenetben, vagy akár itt a blogon hozzászólásban! Így mi is látjuk, hogy mekkora az érdeklődés, és tudunk közvetíteni az érdeklődök között. 


Mire jó a szakszervezet?

1) A szakszervezet egy olyan egyesület, amelynek elsődleges célja a munkavállalók (a szakszervezet tagjai) munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, védelme.
Ezen felül célja lehet még minden olyan tevékenység, amely elsősorban a munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységgel függ össze.
Ilyenek például: a munkakörülményekkel, munkavédelemmel, bérezéssel összefüggő érdekképviselet, kollektív tárgyalások folytatása, kollektív szerződés megkötése, munkáltatással összefüggő jogszabályok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók szociális, kulturális, gazdasági érdekeinek védelme stb.
2) A szakszervezet tagjait megilletik a kollektív munkavállalói jogok. A munkavállalókat képviselő szakszervezet (illetve annak tisztségviselője) például kérhet tájékoztatást a munkáltatótól a munkáltatásra vonatkozó terveiről, vagy a munkáltatói döntések meghozatala előtt véleményezheti azokat. Így a szakszervezetnek lehetősége van arra, amire az egyéni munkavállalónak nincs, hogy munkáltatói döntéseket befolyásoljon vagy akár megelőzzön.
3) A szakszervezet egyeztethet, megállapodhat a munkáltatóval, sőt, külön szerződést is köthet.
4) A munkavállalói szervezetek képviselőit a törvény védi a munkáltatóval szemben, például nem lehet őket rövid határidővel elbocsátani.
5) A munkavállaló nem köteles a tagságáról tájékoztatni a szakszervezetet, a szakszervezet sem köteles tájékoztatni tagjairól a munkáltatót, csak abban az esetben lehet erre szükség, ha a munkáltatónak a kollektív szerződésben foglaltak teljesítéséhez tudnia kell, hogy a szerződés mely tagokra vonatkozik.
Ugyanakkor a szakszervezeti tagság önmagában nem lehet indok a munkáltatónak arra, hogy felmondjon a munkavállalónak.
6) A szakszervezet, meghatalmazással, képviselheti tagjait gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt is.


Hogyan kell szakszervezetet alapítani?

1) A szakszervezet alapítása megegyezik az egyesületével, amennyiben ehhez is kell:
            - 10 alapító tag
            - alapszabály
            - alapító ülés jegyzőkönyve
            - képviselő testület választása (és képviseletre jogosultak)
            - a képviselők tisztségvállalási nyilatkozata

2) Tagok lehetnek azok, akiket tagként az alapszabály, vagyis az alapító tagok, meghatároznak.
Szakszervezetnek tagjai lehetnek: magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai (ha az alapszabály úgy rendelkezik).
Ezen kívül meg kell határozni, hogy mely munkáltatók munkavállalói léphetnek be, vagy milyen területen, ágazatban dolgozók lehetnek a szakszervezet tagjai.
Az egyesületekhez hasonlóan itt is lehetnek pártoló és tiszteletbeli tagok.

3) Ami azonban eltér az egyesülettől (!)
- A szakszervezet tagjai csak munkavállalók lehetnek (vagyis olyanok, akiknek munkaszerződésük van).
- A szakszervezetet általában az egy munkáltatóval munkaviszonyban lévő munkavállalók alapítják (vagyis, pl.: "Kocsikerékkötők szakszervezetét" hoznak létre).
- A szakszervezet lehet azonos régióban, ágazatban vagy munkakörben dolgozók szervezete is (ekkor "Kerékkötészeti dolgozók és fakarikából vaskarikát esztergálók szakszervezetét" alapítanak), de ahhoz, hogy a különböző munkáltatóknál dolgozó tagjainak érdekeit képviselje, képviselettel kell rendelkeznie a munkáltatóknál, vagyis kell legyen ózdi, ajkai és diósgyőri tag/csoport, illetve képviseletre jogosult tisztségviselő.
- A szakszervezetet csak akkor illetik meg a szakszervezeti jogok, ha képviselete van annál a munkáltatónál, ahol a tagok munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetnek kell legyen olyan tisztségviselője, aki az alapszabályban is nevesítve van és arra jogosult, hogy képviselje a szakszervezetet a munkáltató felé. A szakszervezetnek hivatalosan fel kell vennie a kapcsolatot a munkáltatóval, és jeleznie kell, hogy ki a képviseletre jogosult személy.
Így az alapszabálynak külön rendelkeznie kell arról is, hogy mely munkáltatónál mely tisztségviselő jogosult a tagok képviseletére. A képviseletet meglehetősen részletesen szabályozni kell.

A fentiek alapján tehát szinte bizonyos, hogy a megbízási szerződéssel vagy vállalkozói szerződéssel tevékenykedő jelnyelvi tolmácsokat – még ha tagjai is a szakszervezetnek – a Munka törvénykönyve alapján nem illetik meg a munkavállalói jogok, és a szakszervezet nem tudja őket azonos hatékonysággal képviselni.