2014. március 7., péntek

Legyen-e a jelnyelvi tolmácsoknak szakszervezetük?

Az elmúlt egy év során, sajnos a JOSZ nagyon kevés közvetlen megkeresést kapott, azokat is elsősorban képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos kérdésekben.
Azonban amennyire eljutottak hozzánk a hírek, a tolmácsok leginkább égető problémái a kifizetésekkel, előnytelen szerződésekkel, a munkaköri feladatok meghatározásával és az önkényes munkáltatói döntésekkel kapcsolatosak. Vagyis elsősorban munkavállalói problémák.

A JOSZ szakmai érdekek képviseletére és oktatásra létrehozott szervezet, ezért a jelnyelvi tolmácsok munkavállalói érdekeit nem tudja hatékonyan képviselni. Nincs lehetősége például arra, hogy azonos szerződési feltételeket vagy kollektív szerződést harcoljon ki valamennyi, a jelnyelvi tolmácsszolgálatokban alkalmazott tolmács számára.
Munkavállalói érdekek képviseletére csak akkor lenne lehetőség, ha a JOSZ szakszervezet lenne. Ez esetben viszont a szakmai érdekek képviseletét nem tudná ellátni.

Mivel a jelnyelvi tolmácsok aktuális problémáinak jelentős részére megoldást jelentene a szakszervezet megalapítása, a JOSZ jelenlegi elnöksége mindenképpen támogatna egy ilyen kezdeményezést, és ehhez nagyon szívesen megadnánk minden segítséget is, amit JOSZ-ként adhatunk. Ezért arra gondoltunk, hogy fokozatosan – az érdeklődés mértékének megfelelő ütemben – összeszednénk  a szakszervezet alapításához szükséges tudnivalókat.
Elsőként a szakszervezet előnyeit, és az alapítás alapfeltételeit.

Kérjük, hogy akit foglalkoztat a szakszervezet kérdése, és szeretne aktívan részt venni a munkavállalói érdekérvényesítésben, jelezzen e-mailben (josz.elnokseg@gmail.com), privát üzenetben, vagy akár itt a blogon hozzászólásban! Így mi is látjuk, hogy mekkora az érdeklődés, és tudunk közvetíteni az érdeklődök között. 


Mire jó a szakszervezet?

1) A szakszervezet egy olyan egyesület, amelynek elsődleges célja a munkavállalók (a szakszervezet tagjai) munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, védelme.
Ezen felül célja lehet még minden olyan tevékenység, amely elsősorban a munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységgel függ össze.
Ilyenek például: a munkakörülményekkel, munkavédelemmel, bérezéssel összefüggő érdekképviselet, kollektív tárgyalások folytatása, kollektív szerződés megkötése, munkáltatással összefüggő jogszabályok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók szociális, kulturális, gazdasági érdekeinek védelme stb.
2) A szakszervezet tagjait megilletik a kollektív munkavállalói jogok. A munkavállalókat képviselő szakszervezet (illetve annak tisztségviselője) például kérhet tájékoztatást a munkáltatótól a munkáltatásra vonatkozó terveiről, vagy a munkáltatói döntések meghozatala előtt véleményezheti azokat. Így a szakszervezetnek lehetősége van arra, amire az egyéni munkavállalónak nincs, hogy munkáltatói döntéseket befolyásoljon vagy akár megelőzzön.
3) A szakszervezet egyeztethet, megállapodhat a munkáltatóval, sőt, külön szerződést is köthet.
4) A munkavállalói szervezetek képviselőit a törvény védi a munkáltatóval szemben, például nem lehet őket rövid határidővel elbocsátani.
5) A munkavállaló nem köteles a tagságáról tájékoztatni a szakszervezetet, a szakszervezet sem köteles tájékoztatni tagjairól a munkáltatót, csak abban az esetben lehet erre szükség, ha a munkáltatónak a kollektív szerződésben foglaltak teljesítéséhez tudnia kell, hogy a szerződés mely tagokra vonatkozik.
Ugyanakkor a szakszervezeti tagság önmagában nem lehet indok a munkáltatónak arra, hogy felmondjon a munkavállalónak.
6) A szakszervezet, meghatalmazással, képviselheti tagjait gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt is.


Hogyan kell szakszervezetet alapítani?

1) A szakszervezet alapítása megegyezik az egyesületével, amennyiben ehhez is kell:
            - 10 alapító tag
            - alapszabály
            - alapító ülés jegyzőkönyve
            - képviselő testület választása (és képviseletre jogosultak)
            - a képviselők tisztségvállalási nyilatkozata

2) Tagok lehetnek azok, akiket tagként az alapszabály, vagyis az alapító tagok, meghatároznak.
Szakszervezetnek tagjai lehetnek: magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai (ha az alapszabály úgy rendelkezik).
Ezen kívül meg kell határozni, hogy mely munkáltatók munkavállalói léphetnek be, vagy milyen területen, ágazatban dolgozók lehetnek a szakszervezet tagjai.
Az egyesületekhez hasonlóan itt is lehetnek pártoló és tiszteletbeli tagok.

3) Ami azonban eltér az egyesülettől (!)
- A szakszervezet tagjai csak munkavállalók lehetnek (vagyis olyanok, akiknek munkaszerződésük van).
- A szakszervezetet általában az egy munkáltatóval munkaviszonyban lévő munkavállalók alapítják (vagyis, pl.: "Kocsikerékkötők szakszervezetét" hoznak létre).
- A szakszervezet lehet azonos régióban, ágazatban vagy munkakörben dolgozók szervezete is (ekkor "Kerékkötészeti dolgozók és fakarikából vaskarikát esztergálók szakszervezetét" alapítanak), de ahhoz, hogy a különböző munkáltatóknál dolgozó tagjainak érdekeit képviselje, képviselettel kell rendelkeznie a munkáltatóknál, vagyis kell legyen ózdi, ajkai és diósgyőri tag/csoport, illetve képviseletre jogosult tisztségviselő.
- A szakszervezetet csak akkor illetik meg a szakszervezeti jogok, ha képviselete van annál a munkáltatónál, ahol a tagok munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetnek kell legyen olyan tisztségviselője, aki az alapszabályban is nevesítve van és arra jogosult, hogy képviselje a szakszervezetet a munkáltató felé. A szakszervezetnek hivatalosan fel kell vennie a kapcsolatot a munkáltatóval, és jeleznie kell, hogy ki a képviseletre jogosult személy.
Így az alapszabálynak külön rendelkeznie kell arról is, hogy mely munkáltatónál mely tisztségviselő jogosult a tagok képviseletére. A képviseletet meglehetősen részletesen szabályozni kell.

A fentiek alapján tehát szinte bizonyos, hogy a megbízási szerződéssel vagy vállalkozói szerződéssel tevékenykedő jelnyelvi tolmácsokat – még ha tagjai is a szakszervezetnek – a Munka törvénykönyve alapján nem illetik meg a munkavállalói jogok, és a szakszervezet nem tudja őket azonos hatékonysággal képviselni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése