Észrevételeink a 62/2011. (XI.10.) NEFMI-rendelet módosítási tervéhez

    A közigazgatási egyeztetés keretében a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége is véleményezte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendelet módosítási tervét.

A rendelet nyilvánossá tett tervezetét itt tudjátok megnézni: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=302#!DocumentBrowse

Egy rövid, de lényegretörő kritikát pedig itt: http://rehabportal.hu/kozelet/sok-siket-ker-jeltolmacsot-erre-lefaragjak-a-tamogatast

A JOSZ-nak nagyon kevés idő állt rendelkezésére a véleményezésre, de összeszedett és remek teammunkában megvitattuk, és végül a szervezet az alábbi pontokban nyilvánított (hosszabban kifejtett és indokolt) véleményt:

1) A kiegészítő keret igénybevételének új feltételeiről és azok várható következményeiről

·    Egyetértünk azzal, hogy  a kiegészítő keret a mostani finanszírozási rendszer szerint nem  fedezi a tolmácsolásokért járó díjakat, ezért változtatásra van szükség.

·         A jelnyelvi tolmácsok (szabadúszók és főállásúak) számára pozitív fejlemény, hogy a rendelet-tervezet előírja, hogy a kiegészítő keretből kapott támogatás (órabér) magasabb százalékát kell kötelezően kifizetniük a fenntartóknak a tolmácsok számára (75%).

·         Negatív, hogy a tervezet szerint a főállású tolmácsokra aránytalanul nagy teher hárulna a jövőben:

·         A kiegészítő keretre ezentúl a tolmácsközpontok (az alaptámogatás terhére alkalmazott 3 főállású által teljesített) havi 160 órányi tolmácsolás után lennének jogosultak (ez eddig 90 volt, azaz 78%-os az emelés). – ez a tolmácsszolgálatban dolgozó vezetőségi tagok tapasztalatai alapján irracionális.

·         A megemelt (alaptámogatás ellenében végzendő tolmácsolási) óraszám miatt megnő a kockázata annak, hogy a tolmácsszolgálatok – a tolmácsolt órák száma alapján – nem válnak jogosulttá a kiegészítő keret igénylésére. Nagy valószínűséggel a kevésbé forgalmas időszakokban egyáltalán nem vehetnek igénybe kiegészítő támogatást.

·         Emiatt a szabadúszókat sokkal kisebb mértékben lehet majd megbízni, (lesznek olyan időszakai az évnek, amikor nem lesz rá forrás) tehát sokkal kevesebb munkájuk lesz – ez nem jó a szabadúszóknak, a tolmácsszolgálatoknak és a szakmának se.

·         Ha kevesebb tolmácsot lehet bevonni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásba, akkor a szakmai sokszínűség, a speciális szakmai tapasztalatok és a szabad tolmácsválasztás joga sem érvényesül.

·         Bár a szabadúszók díjának kifizetési feltételei javulni fognak – mivel a kiegészítő keret kevesebb eset között oszlik el – a számukra vállalható munka mértéke jelentősen csökkenni fog.

2) A jelnyelvi tolmácsszolgálatokban dolgozók munkafeltételeinek változásáról (az előbbi fő pont következményeként)

·         A szakmai vezető 40 helyett 50 (25%-os emelés), a főállású tolmács és a diszpécser pedig 80 óra (eddig 50 volt, azaz 60%-os emelés) teljesítése után kaphat teljesítménybért. – Ez a főállásúakkal szemben indokolatlan és irracionális mértékű emelés, a JOSZ szerint. (Különösen akkor, ha nem tudjuk, hogy a bérek emelkednek-e.)

·         Így ritkábban kaphatnak majd teljesítménybért, és a túlórázást teljesítménybérként sem kompenzálja a kifizetésük.

·         A szabadúszó tolmácsok alkalmazásának kényszerű korlátozása a tolmácsszolgálatok főállású munkatársainak munkakörülményeire is negatív hatással van. Betegség, szabadság, táppénz esetén a helyettesítésük külső munkatárs bevonásával nem megoldható. (Mert a kieső főállású óraszáma még inkább ellehetetleníti a kiegészítő keret igénybevételét, és a helyettesítéssel megbízott szabadúszó tolmács kifizetését.)

3) Javaslatok

·         A JOSZ javasolta, hogy a magasabb óraszámokat teljesítő tolmácsközpontok magasabb alaptámogatásra pályázhassanak, és annak terhére további főállású tolmácsokat vehessenek fel.

·         A főállásúak kiegészítő keretre való jogosultságához szükséges óraszámokat maximum 25-30%-kal emeljék.

·         Felvetettük azt is, hogy feltehetően nem lesz fenntartható a rendszer, ha a kiegészítő keret 75%-át a tolmácsok díjazásaként ki kell fizetni, akkor a maradék 25% nem fedezi a munkáltatói járulékokat sem.

·         Jeleztük még, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy hogyan változik az alaptámogatás és az abból kifizetendő bérek összege, valamint a kiegészítő keretből fizetendő óradíj összege (mely nem a minimálbér alapján lesz meghatározva, hanem fixált összeg lesz).

A JOSZ a Magyar fordítók és tolmácsok napján

Meghívást kaptunk, hogy előadást tartsunk az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete által évente megszervezett „Magyar fordítók és tolmácsok napja – 2014” konferenciáján. 

A konferencia április 10-11-én zajlott, a JOSZ képviseletében Guessoum Krisztina és Ungár Nóra adott elő „A fordítás és tolmácsolás aktuális kérdései" szekcióban.

A 20 percesre tervezett, de végül félórásra nyúló előadás címe „Tolmácsolás beszélt és jelelt nyelveken” volt.

Szerettük volna, ha az előadás során maga a jelnyelv is szerepet kap – hiszen ritkán van arra lehetőség, hogy ilyen kiemelt témában is használhassuk – és fontosnak éreztük, hogy a jelnyelvi tolmácsolást nem ismerő hallgatók is lássák a tolmácsok munkáját a gyakorlatban. Ezért felváltva – a nyelveket és a tolmácsolás irányát is váltogatva – adtunk elő, és tolmácsoltuk egymást.

A prezivel előadott „műsort” a beszélt és jelelt nyelvek közötti tolmácsolás különbségeire hegyeztük ki, de természetesen a bevezetőben szó esett a jelnyelvi tolmácsok ügyfeleiről, a használt nyelvekről és nyelvváltozatokról, valamint a jelnyelvi tolmácsok munkájának körülményeiről, persze némi humorral.

Az előadás prezentációja ITT megtekinthető.

Nagy figyelem kísérte az előadást, és a konferenciát követő fogadás alatt igyekeztünk megismerkedni a tolmácsok és fordítók, valamint fordítóirodák szervezeteinek képviselőivel is. . Remélhetőleg az itt kötött ismeretségeket később a szakmai kapcsolattartásban, tapasztalatcserében és közös szakmai programokban is kamatoztatni tudjuk majd.

efsli Nyári Egyetem - 2014. július 11-13.

A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fóruma (efsli) 2014-ben is szervez nyári tréninget. 

A helyszín idén Dublin, a Nyári Egyetem témája a Team-tolmácsolás. 

A tréner Sharon Neumann Sorow lesz, a tréning nyelvei az angol, illetve nemzetközi jelkommunikáció. 

Időpont: 2014. július 11-13. 


Jelentkezési határidő: 2014. június 7. 


A további részletek (tervezett program, tudnivalók a trénerről és a tréningről, költségek, és a jelentkezés módja) ITT olvashatóak, angol nyelven.

Kép: https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQQ9Mcn3xzSfmKEKWU5G1WfhoN613UKx6-fruM98JZzIiVgYg9S

JOSZ-barométer, 2014. január-május

Beszámoló a lengyel szövetség születésnapjáról: 2. rész

Az ígérethez híven, íme egy rövid összefoglaló arról, mi hangzott el az említett, lengyel születésnapi rendezvényen. A levetített prezentációk magyar fordításait tesszük közzé (az érthetőség kedvéért néhol megjegyzésekkel), fényképek formájában. A prezentációk diái albumokba rendezve olvashatóak. Az alábbi sorokra kattintva nyílnak meg az albumok. 

A lengyel szövetség prezentációja

A cseh jelnyelvi tolmács prezentációja

A JOSZ prezentációja

"Lengyel-magyar, két jóbarát... " - születésnapi beszámoló

2014. március 29-én ünnepelte ötödik születésnapját lengyel "testvérünk", a lengyel jelnyelvi tolmácsok szövetsége (STPJM, lengyelül Stowarzyszenie Tłumaczy Polskiego Języka Migowego).  Az ünnepségre a JOSZ is meghívást kapott, amit nagy örömmel elfogadtunk, és Fejes Andrea elnökségi tag részt is vett az eseményen.

A születésnapi program (lásd fent, képként is) három részből állt. Az első részben a lengyel egyesület elnöke, Aleksandra Kalata-Zawłocka köszöntötte az egybegyűlteket, és rövid összefoglalót tartott az elmúlt, és a következő öt év céljairól, eredményeiről.  Ezután a meghívott vendégek, Magyarország és Csehország tolmácsszövetségei mutatkoztak be, 20-20 percben. Ezek az előadások hat fő témakör köré épültek (az idő szűkössége miatt csak nagy vonalakban):

• ·         a nemzeti tolmácsszövetségről röviden
• ·         a helyi jelnyelvi tolmácsképzésről
• ·         a tolmácsok helyzete a munkaerőpiacon
• ·         szakmai és etikai normák
• ·         siket tolmácsok
• ·         az aktuális feladatok, célok

A rendezvény második részében plenáris beszélgetés zajlott a tolmácsolás helyzetéről Lengyelországban, olyan meghívott vendégek részvételével, akik vagy a jelnyelv, vagy a tolmácsolás területén keresztül kapcsolódnak a jelnyelvi tolmácsoláshoz. A beszélgetésben részt vett a siketvak szövetség elnöke, az varsói egyetem alkalmazott nyelvészeti tanszékének (ahol egyben a tolmácsképzés is zajlik) vezetője, a hites- és szaktolmácsok szövetségének vezetője, a jelnyelvészeti munkacsoport vezetője, valamint a hangzó nyelvi tolmácsszövetség vezetője. A megszólalók bemutatták saját szervezetüket, a jellemző feladatokat és problémákat, összevetve a jelnyelvi tolmácsok, tolmácsolás ügyével. A harmadik részben a megjelent jelnyelvi tolmácsok és siket tolmácsok kiscsoportos műhelyeken vehettek részt, ahol különféle tolmácsolási szituációkat dolgoztak fel, elemeztek, és beszéltek meg.

A JOSZ előadásáról, és arról, hogy mi mindent tudtunk meg a lengyel és cseh jelnyelvi tolmácsolás helyzetéről, a következő posztban írunk majd.

Ezúton is köszönjük a meghívást, és boldog születésnapot kívánunk az STPMJ-nek!

Dziękujmy za zaproszenie, i sto lat, STPMJ!

Legyen-e a jelnyelvi tolmácsoknak szakszervezetük?

Az elmúlt egy év során, sajnos a JOSZ nagyon kevés közvetlen megkeresést kapott, azokat is elsősorban képzéssel, továbbképzéssel kapcsolatos kérdésekben.

Azonban amennyire eljutottak hozzánk a hírek, a tolmácsok leginkább égető problémái a kifizetésekkel, előnytelen szerződésekkel, a munkaköri feladatok meghatározásával és az önkényes munkáltatói döntésekkel kapcsolatosak. Vagyis elsősorban munkavállalói problémák.

A JOSZ szakmai érdekek képviseletére és oktatásra létrehozott szervezet, ezért a jelnyelvi tolmácsok munkavállalói érdekeit nem tudja hatékonyan képviselni. Nincs lehetősége például arra, hogy azonos szerződési feltételeket vagy kollektív szerződést harcoljon ki valamennyi, a jelnyelvi tolmácsszolgálatokban alkalmazott tolmács számára.

Munkavállalói érdekek képviseletére csak akkor lenne lehetőség, ha a JOSZ szakszervezet lenne. Ez esetben viszont a szakmai érdekek képviseletét nem tudná ellátni.

Mivel a jelnyelvi tolmácsok aktuális problémáinak jelentős részére megoldást jelentene a szakszervezet megalapítása, a JOSZ jelenlegi elnöksége mindenképpen támogatna egy ilyen kezdeményezést, és ehhez nagyon szívesen megadnánk minden segítséget is, amit JOSZ-ként adhatunk. Ezért arra gondoltunk, hogy fokozatosan – az érdeklődés mértékének megfelelő ütemben – összeszednénk  a szakszervezet alapításához szükséges tudnivalókat.

Elsőként a szakszervezet előnyeit, és az alapítás alapfeltételeit.

Kérjük, hogy akit foglalkoztat a szakszervezet kérdése, és szeretne aktívan részt venni a munkavállalói érdekérvényesítésben, jelezzen e-mailben (josz.elnokseg@gmail.com), privát üzenetben, vagy akár itt a blogon hozzászólásban! Így mi is látjuk, hogy mekkora az érdeklődés, és tudunk közvetíteni az érdeklődök között. 

Mire jó a szakszervezet?

1) A szakszervezet egy olyan egyesület, amelynek elsődleges célja a munkavállalók (a szakszervezet tagjai) munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása, védelme.

Ezen felül célja lehet még minden olyan tevékenység, amely elsősorban a munkavállalói érdekképviseleti, érdekvédelmi és érdekérvényesítési tevékenységgel függ össze.

Ilyenek például: a munkakörülményekkel, munkavédelemmel, bérezéssel összefüggő érdekképviselet, kollektív tárgyalások folytatása, kollektív szerződés megkötése, munkáltatással összefüggő jogszabályok betartásának ellenőrzése, a munkavállalók szociális, kulturális, gazdasági érdekeinek védelme stb.

2) A szakszervezet tagjait megilletik a kollektív munkavállalói jogok. A munkavállalókat képviselő szakszervezet (illetve annak tisztségviselője) például kérhet tájékoztatást a munkáltatótól a munkáltatásra vonatkozó terveiről, vagy a munkáltatói döntések meghozatala előtt véleményezheti azokat. Így a szakszervezetnek lehetősége van arra, amire az egyéni munkavállalónak nincs, hogy munkáltatói döntéseket befolyásoljon vagy akár megelőzzön.

3) A szakszervezet egyeztethet, megállapodhat a munkáltatóval, sőt, külön szerződést is köthet.

4) A munkavállalói szervezetek képviselőit a törvény védi a munkáltatóval szemben, például nem lehet őket rövid határidővel elbocsátani.

5) A munkavállaló nem köteles a tagságáról tájékoztatni a szakszervezetet, a szakszervezet sem köteles tájékoztatni tagjairól a munkáltatót, csak abban az esetben lehet erre szükség, ha a munkáltatónak a kollektív szerződésben foglaltak teljesítéséhez tudnia kell, hogy a szerződés mely tagokra vonatkozik.

Ugyanakkor a szakszervezeti tagság önmagában nem lehet indok a munkáltatónak arra, hogy felmondjon a munkavállalónak.

6) A szakszervezet, meghatalmazással, képviselheti tagjait gazdasági és szociális érdekeik védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt is.

Hogyan kell szakszervezetet alapítani?

1) A szakszervezet alapítása megegyezik az egyesületével, amennyiben ehhez is kell:

            - 10 alapító tag

            - alapszabály

            - alapító ülés jegyzőkönyve

            - képviselő testület választása (és képviseletre jogosultak)

            - a képviselők tisztségvállalási nyilatkozata

2) Tagok lehetnek azok, akiket tagként az alapszabály, vagyis az alapító tagok, meghatároznak.

Szakszervezetnek tagjai lehetnek: magánszemélyek, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező csoportjai (ha az alapszabály úgy rendelkezik).

Ezen kívül meg kell határozni, hogy mely munkáltatók munkavállalói léphetnek be, vagy milyen területen, ágazatban dolgozók lehetnek a szakszervezet tagjai.

Az egyesületekhez hasonlóan itt is lehetnek pártoló és tiszteletbeli tagok.

3) Ami azonban eltér az egyesülettől (!)

- A szakszervezet tagjai csak munkavállalók lehetnek (vagyis olyanok, akiknek munkaszerződésük van).

- A szakszervezetet általában az egy munkáltatóval munkaviszonyban lévő munkavállalók alapítják (vagyis, pl.: "Kocsikerékkötők szakszervezetét" hoznak létre).

- A szakszervezet lehet azonos régióban, ágazatban vagy munkakörben dolgozók szervezete is (ekkor "Kerékkötészeti dolgozók és fakarikából vaskarikát esztergálók szakszervezetét" alapítanak), de ahhoz, hogy a különböző munkáltatóknál dolgozó tagjainak érdekeit képviselje, képviselettel kell rendelkeznie a munkáltatóknál, vagyis kell legyen ózdi, ajkai és diósgyőri tag/csoport, illetve képviseletre jogosult tisztségviselő.

- A szakszervezetet csak akkor illetik meg a szakszervezeti jogok, ha képviselete van annál a munkáltatónál, ahol a tagok munkavállalók. Ez azt jelenti, hogy a szakszervezetnek kell legyen olyan tisztségviselője, aki az alapszabályban is nevesítve van és arra jogosult, hogy képviselje a szakszervezetet a munkáltató felé. A szakszervezetnek hivatalosan fel kell vennie a kapcsolatot a munkáltatóval, és jeleznie kell, hogy ki a képviseletre jogosult személy.

Így az alapszabálynak külön rendelkeznie kell arról is, hogy mely munkáltatónál mely tisztségviselő jogosult a tagok képviseletére. A képviseletet meglehetősen részletesen szabályozni kell.

A fentiek alapján tehát szinte bizonyos, hogy a megbízási szerződéssel vagy vállalkozói szerződéssel tevékenykedő jelnyelvi tolmácsokat – még ha tagjai is a szakszervezetnek – a Munka törvénykönyve alapján nem illetik meg a munkavállalói jogok, és a szakszervezet nem tudja őket azonos hatékonysággal képviselni.