Észrevételeink a 62/2011. (XI.10.) NEFMI-rendelet módosítási tervéhez

    A közigazgatási egyeztetés keretében a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége is véleményezte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendelet módosítási tervét.

A rendelet nyilvánossá tett tervezetét itt tudjátok megnézni: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=302#!DocumentBrowse

Egy rövid, de lényegretörő kritikát pedig itt: http://rehabportal.hu/kozelet/sok-siket-ker-jeltolmacsot-erre-lefaragjak-a-tamogatast

A JOSZ-nak nagyon kevés idő állt rendelkezésére a véleményezésre, de összeszedett és remek teammunkában megvitattuk, és végül a szervezet az alábbi pontokban nyilvánított (hosszabban kifejtett és indokolt) véleményt:

1) A kiegészítő keret igénybevételének új feltételeiről és azok várható következményeiről

·    Egyetértünk azzal, hogy  a kiegészítő keret a mostani finanszírozási rendszer szerint nem  fedezi a tolmácsolásokért járó díjakat, ezért változtatásra van szükség.

·         A jelnyelvi tolmácsok (szabadúszók és főállásúak) számára pozitív fejlemény, hogy a rendelet-tervezet előírja, hogy a kiegészítő keretből kapott támogatás (órabér) magasabb százalékát kell kötelezően kifizetniük a fenntartóknak a tolmácsok számára (75%).

·         Negatív, hogy a tervezet szerint a főállású tolmácsokra aránytalanul nagy teher hárulna a jövőben:

·         A kiegészítő keretre ezentúl a tolmácsközpontok (az alaptámogatás terhére alkalmazott 3 főállású által teljesített) havi 160 órányi tolmácsolás után lennének jogosultak (ez eddig 90 volt, azaz 78%-os az emelés). – ez a tolmácsszolgálatban dolgozó vezetőségi tagok tapasztalatai alapján irracionális.

·         A megemelt (alaptámogatás ellenében végzendő tolmácsolási) óraszám miatt megnő a kockázata annak, hogy a tolmácsszolgálatok – a tolmácsolt órák száma alapján – nem válnak jogosulttá a kiegészítő keret igénylésére. Nagy valószínűséggel a kevésbé forgalmas időszakokban egyáltalán nem vehetnek igénybe kiegészítő támogatást.

·         Emiatt a szabadúszókat sokkal kisebb mértékben lehet majd megbízni, (lesznek olyan időszakai az évnek, amikor nem lesz rá forrás) tehát sokkal kevesebb munkájuk lesz – ez nem jó a szabadúszóknak, a tolmácsszolgálatoknak és a szakmának se.

·         Ha kevesebb tolmácsot lehet bevonni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásba, akkor a szakmai sokszínűség, a speciális szakmai tapasztalatok és a szabad tolmácsválasztás joga sem érvényesül.

·         Bár a szabadúszók díjának kifizetési feltételei javulni fognak – mivel a kiegészítő keret kevesebb eset között oszlik el – a számukra vállalható munka mértéke jelentősen csökkenni fog.

2) A jelnyelvi tolmácsszolgálatokban dolgozók munkafeltételeinek változásáról (az előbbi fő pont következményeként)

·         A szakmai vezető 40 helyett 50 (25%-os emelés), a főállású tolmács és a diszpécser pedig 80 óra (eddig 50 volt, azaz 60%-os emelés) teljesítése után kaphat teljesítménybért. – Ez a főállásúakkal szemben indokolatlan és irracionális mértékű emelés, a JOSZ szerint. (Különösen akkor, ha nem tudjuk, hogy a bérek emelkednek-e.)

·         Így ritkábban kaphatnak majd teljesítménybért, és a túlórázást teljesítménybérként sem kompenzálja a kifizetésük.

·         A szabadúszó tolmácsok alkalmazásának kényszerű korlátozása a tolmácsszolgálatok főállású munkatársainak munkakörülményeire is negatív hatással van. Betegség, szabadság, táppénz esetén a helyettesítésük külső munkatárs bevonásával nem megoldható. (Mert a kieső főállású óraszáma még inkább ellehetetleníti a kiegészítő keret igénybevételét, és a helyettesítéssel megbízott szabadúszó tolmács kifizetését.)

3) Javaslatok

·         A JOSZ javasolta, hogy a magasabb óraszámokat teljesítő tolmácsközpontok magasabb alaptámogatásra pályázhassanak, és annak terhére további főállású tolmácsokat vehessenek fel.

·         A főállásúak kiegészítő keretre való jogosultságához szükséges óraszámokat maximum 25-30%-kal emeljék.

·         Felvetettük azt is, hogy feltehetően nem lesz fenntartható a rendszer, ha a kiegészítő keret 75%-át a tolmácsok díjazásaként ki kell fizetni, akkor a maradék 25% nem fedezi a munkáltatói járulékokat sem.

·         Jeleztük még, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy hogyan változik az alaptámogatás és az abból kifizetendő bérek összege, valamint a kiegészítő keretből fizetendő óradíj összege (mely nem a minimálbér alapján lesz meghatározva, hanem fixált összeg lesz).