efsli hírlevél - fordítás

Fordítást vállaló önkénteseket kereső felhívásunkra pár nap után máris jelentkezett egy lelkes kolléga, aki szinte azonnal el is készítette az efsli hírlevél még aktuális cikkjeinek magyar fordítását. 
Ezúton is köszönjük Tóth Ágnesnek a gyors és precíz munkát!

Íme tehát az április-májusi efsli hírlevél három cikkének magyar változata.

EFSLI HÍRLEVÉL

2013. április-május

-részletek-

Fordította: Tóth Ágnes

efsli tavaszi iskola 2013Ede (Hollandia), 2013. április 19-21., az NBTG és a Gelderhorst együttműködésével

Egy rendkívül sikeres efsli tavaszi iskola zajlott le a Gelderhorstban, az idős siketek országos központjában, Hollandiában.

Portugáliából, Finnországból, Németországból, Dániából és Hollandiából 13 jelnyelvi tolmács vett részt az idei efsli tavaszi iskolában, amelyet Avril Hepner skóciai siket tréner tartott. A jelnyelvi tolmácsolás idős siket személyeknek volt a téma, amelyet különböző szempontokból közelítettek meg. A „tolmácsolás vs érdekképviselet: speciális igényű siket személyek” c. téma nagy érdeklődést váltott ki a résztvevőkből és élénk vitát indított el.

A csoportos megbeszélések eredményeképp egy érdekes lista állt össze a jövőbeni teendőkről / javaslatokról, többek között arról, hogy a tudományos szférával szélesebb együttműködést kellene kialakítani a kutatások és a speciális képzések ösztönzése végett, illetve, hogy ezt a témát az egyik következő efsli konferencia tárgyává kellene tenni; valamint arról, hogyan lehetne az együttműködést erősíteni a tolmácsok között, az idős siket személyekkel és a siketszervezetekkel azért, hogy többet megtudjunk az idős siketekről és a tolmácsolási szolgáltatásokról.

Az efsli szívből köszöni a részvételt és az NBTG vendégszeretetét, amellyel ezt az iskolát ilyen gazdagító tapasztalattá tették.

AVIDICUS 2 szimpózium

Április 19-én és 20-án egész Európából érkeztek előadók Antwerpenbe, hogy bemutassák kutatásaikat a videotolmácsolás jogi alkalmazásáról. Az AVIDICUS 2 az AVIDICUS 1 folytatása, amelyet Londonban rendeztek meg 2001 februárjában.

A folytatásra való igény és a videokonferencia technológiája iránti érdeklődés részint a 2010/64/EU jelű uniós irányelvből fakad, amely elvárja a tagállamoktól, hogy 2013. október 27-ig biztosítsák a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogot a büntetőeljárásokban. Természetesen más megfontolások is szerepet játszanak ebben, mint például a költséghatékonyság, a megfelelő nyelvi szinten álló tolmácsok elérhetősége, a vádlottakkal való foglalkozás idejének vagy a vádlottak szállítási szükségletének lecsökkentése.

Az EULITA által vezetett TRAFUT projektben való részvétele után az efslit felkérték, hogy jelenjék meg és mutassa be a jelnyelvi tolmácsok álláspontját a technológia jogi környezetben való alkalmazásáról. Paul Pryce-Jones, az efsli igazgatótanácsának tagja el tudott menni, és egy, tagjaink között tavaly végzett felmérés eredményei felhasználásával hozzájárultunk ahhoz, hogy erről az új területről minél többet tudjanak meg és minél inkább figyelembe vegyék azon siket személyek szükségleteit, akik jogi területen igényelnek tolmácsolást és azokat a tolmácsokat, akik velük dolgoznak.

Petíció az olasz jelnyelv hivatalos elismeréséért

A Radio Kaos Italy (http://www.radiokaositalis.com/Home.html) egy internetes római rádióállomás, amelyet két évvel ezelőtt azzal a céllal alapítottak, hogy a siketeknek is elérhetővé tegyék a zenét az olasz jelnyelv (LIS, lingua dei segni italiana) közvetítésével. Honlapjukon dalok videói tekinthetőek meg olasz jelnyelvi szöveggel.

Az LIS hivatalos elismerését akarják elérni az olasz kormánynál a Change.org-on közzétett felhívással. Ha szeretné őket támogatni, kérjük, írja alá a petíciót a következő címen: http://www.change.org/it/petizioni/io-segno-la-lis-ma-lo-stato-italiano-non-riconosce-la-mia-lingua-iosegno

Fordítókat keresünk

Nemrégiben tagjainknak továbbítottuk az efsli aktuális hírlevelét. Ennek kapcsán merült fel a probléma, hogy sokak számára az angol nyelvű híranyag elolvasása -megfelelő nyelvtudás híján- nehézséget jelent. 

Igyekeztünk egy rövid magyar összefoglalóval eligazítani az olvasókat, de a teljes anyag lefordítására sajnos jelenleg nincs kapacitásunk.

Fontosnak tartjuk, hogy a jelnyelvi tolmácsoknak - akár JOSZ-tagok, akár nem - lehetőségük nyíljon nemzetközi információkról, hírekről, újdonságokról is tájékozódni. A jelnyelvi tolmácsok maguk is az info-kommunikációs akadálymentesítés aktív részesei nap mint nap, de néha nekik is elkel az ezirányú segítség.

Ezért keresünk olyan, nyelvtudással rendelkező önkénteseket (bármilyen nyelv szóba jöhet), akik vállalnák, hogy bizonyos időközönként egy-egy jelnyelvvel, tolmácsolással kapcsolatos cikket, rövidebb érdekességet, esetleg hírlevelet magyarra fordítanának. Első körben az említett efsli hírlevél, vagy egy-egy cikkének lefordítása lenne a feladat.

Már kész, témába vágó, esetleg régebbi fordításokat is szívesen fogadunk, amit természetesen a nagyközönséggel is megosztanánk, egyelőre itt, később pedig a honlapunkon, kérésre pedig email-ben is.

A lelkes önkéntesek jelentkezését, fordításait a megszokott email-címen várjuk: 

josz.elnokseg@gmail.com

Hírek az efsliről

A mai napon visszajelzést kaptunk az efslitől, hogy a JOSZ ismét teljes jogú tagja a közösségnek.

Az idei évre tervezett efsli programjok a következők:

• efsli tavaszi iskola, Hollandia (2013. április 19-21.) KATT a részletekért

• efsli nyári iskola, Dánia (2013. július 5-7. , bővebb információ később)

• efsli éves közgyűlés és konferencia, Ljubljana, Szlovénia (2013. szeptember 13-15.)  témája: Technológia kontra tolmácsok: segíti-e a technika a tolmácsok munkáját, vagy elveszi? BŐVEBBEN 

A közgyűlésről, és egyéb aktualitásokról

1. Múlt hétvégén megtartottuk a 2013. évi közgyűlésünket.

A jelenlevők elfogadták a módosított Alapszabályt, és az új működési szabályzatokat.

Az Alapszabály módosítása lehetővé tette azt is, hogy most már az FSZK által akkreditáltatott feliratozó képzést elvégző hallgatók is teljes jogú tagjai lehetnek a JOSZ-nak.

Megválasztásra került az új elnökségi póttag. A jelöltek közül a többség Takács Erikát választotta, akinek ezúton is gratulálunk, és üdvözöljük az elnökségben!

A rendezvény végére betervezett ötletelést is sikerült kivitelezni, jó ötleteket kaptunk a hozzászólóktól, ezeket igyekszünk is felhasználni a további munkában.

2. Határidőre beadtuk a Fővárosi Törvényszékhez az egyesület nyilvántartásának módosítási kérelméhez a hiánypótlást, így remélhetőleg záros határidőn belül tisztázódik a képviselő személye.

3. A JOSZ kérte újrafelvételét az EFSLI-be, profilunkat frissítettük, felvételünk folyamatban van.

4. Áttanulmányoztuk a jelnyelvi tolmácsok szakképzéséről szóló új szabályozást és az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatóságnak.

5. Jelenleg egy pályázaton, illetve a honlapunkon dolgozunk. Ez utóbbival kapcsolatban szívesen látjuk továbbra is ötleteiteket, és a vállalkozó kedvűeket, akik besegítenének egy-egy rész megírásában.

Minden kedves blogolvasónak kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk!

A JOSZ köszönőlevele a SINOSZ vezetőségének

Tisztelt SINOSZ-vezetőség! Kedves Elnök Úr, Szakmai Vezető Asszony és Ügyvezető Igazgató Úr!

A napokban az interneten megjelent és elterjedt ”Magyarország”-mém, amely egy jelnyelvi tolmács képét használta fel, nem kerülhette el a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége figyelmét sem. Bár viszonylag későn értesültünk a megjelenésről, ezzel egy időben a SINOSZ sajtóközleményéről és az azt követő televíziós tudósításról is tudomást szereztünk. A JOSZ a jelnyelvi tolmácsok nevében örömmel fogadta a a gesztust, hogy a már nem először előkerülő mémjelenség kapcsán a SINOSZ, illetve a Szövetségen keresztül az általa képviselt siket és nagyothalló közösség is a mémben, önhibáján kívül, szereplő jelnyelvi tolmács mögé állt.

Szeretnénk ez úton megköszönni minden jelnyelvi tolmács tagunk nevében a nyilvános védelmet, a sajtóközleményben megjelenő szakmai elismerést, és a médiában dolgozó kollégák iránti bizalom töretlenségét és annak kinyilvánítását.

A Szövetség munkájához további sok sikert kívánunk!

A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetségének elnöksége

Budapest 2013. március 2.

Hogyan lesz a tolmácsból mém? – gondolatok a mémjelenségről

A napokban az interneten megjelent jelnyelvitolmács-mém kevesek figyelmét kerülhette el, főleg a televíziós megjelenés után. Érdekes kérdéseket vet fel egy ilyen „esemény”, melyen bármely két tolmács hosszasan vitázhat vagy közösen tanakodhat.

Mindenekelőtt szeretnénk kifejezni, hogy mélyen együtt érzünk a mostani és a korábbi mém áldozatául esett jelnyelvi tolmácsokkal!

A JOSZ elnökségében – miután kipróbáltuk, hogy tényleg a végtelenségig lehetne vitázni – összegyűjtöttük azokat a szempontokat, melyek hasznosak lehetnek a címben felvetett kérdés átgondolásához.

Mi a mém és miért vicces?

A mém egy elektronikus fájl: kép, videóklip, szöveg vagy honlap hivatkozás, amely az interneten terjed. Ahogy felhasználótól felhasználóig továbbítják vagy közösségi oldalakon terjesztik, folyamatosan változhat, ahogyan a terjesztők továbbgondolják vagy átfogalmazzák a tartalmat.

(Bővebben lásd: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetes_m%C3%A9m) A lényeg tehát, hogy a mém tárgyát felkapják, és a mém terjed.

A mém egyik gyakori formája a képi vicc. A viccek pedig nagyon hasonlóan működnek. A vicc lényege, hogy egy szokványosnak induló történet, anekdota, szituáció vagy kép váratlanul nem úgy „ér véget”, mint ahogyan a hallgató vagy néző számít rá. A vicceket sokszor a frusztráció szüli, és az a szerepük, hogy a viccmesélő és a hallgatóság egy-egy nehezen feldolgozható vagy bosszantó helyzetet kifigurázva nevet rajta, és levezeti a bosszúságát. Amikor nevetünk, akkor azt a feszültséget oldjuk, amit az alaphelyzet és annak váratlan befejezése keltett bennünk.

Miért lesz a tolmácsból könnyen a mém tárgya?

A jelnyelvi tolmács feltűnő vizuális jelenség. A rendezvényeken mindenki megnézi, aki éppen unatkozik. Ha a tolmácsolt eseményről fényképek készülnek, akkor állandó eleme lesz az összes, felszólalókról készült fényképnek. Ha a televízióban jelenik meg, a tévéműsorról készített képkivágásokon és bejátszásokban szerepel. A digitálisan készült képek és felvételek aztán, természetesen, megjelennek az internetes médiában is.

A nyilvánosság előtt, nagy rendezvényeken és a médiában feladatot vállaló tolmácsnak tisztában kell ezzel lennie. A megbízással azt is vállalja, hogy az arca közkinccsé, vagyis feldolgozható képanyaggá válik. A kérdés az, hogy meddig mehetnek el "büntetlenül" a tolmács képét felhasználó publicisták, és hol érdemes vagy kell tiltakozni.

Veszélyes, ha a tolmács mémmé válik?

Nem a legutóbbi „Magyarország”-mém volt az első, amely tolmácsról készült képet használt fel, és valószínű, hogy nem is ez lesz az utolsó. A mém önmagában, vagy műfajként, nem más mint egy vicc. Jelen esetben, és a korábbi jelnyelvi tolmácsról készült mém esetében is, politikai viccről van szó, amivel lehet egyetérteni és egyet nem érteni.

A vicc a jelnyelvi tolmácsok képeit használta fel, „megfotósoppolva” vagy a kontextusból kiemelve egy-egy gesztust, de a figyelem alapvetően nem a vicc „képi elemére” irányult – vagyis nem a képen szereplő tolmácsra –, hanem a képhez kapcsolt kommentár tárgyára.

Ilyen értelemben „ártatlannak” is tekinthetjük. Persze az elszenvedőnek nehéz jó képet vágni hozzá, de (ha már az emberből mém lesz) a leghatékonyabb mégis talán „elengedni”.

Annak sincs többnyire jó vége, ha egy vicc tárgya kéri ki magának a viccet (egyedül talán Cyranónak sikerült ebből a helyzetből anélkül kikeverednie, hogy ne gúnyolták volna ki azért mert „nem bírja a viccet”), ha a vicc médiuma teszi ugyanezt, könnyen válik maga is a nevetség tárgyává.

Mi, tolmácsok, felhasználva vagyunk ebben, nem megszólítva. Minden jóérzésű ember, aki ért a jelnyelvhez vagy a tolmácsoláshoz, tudja, hogy a tolmács nem adhatja hozzá a magánvéleményét a tolmácsolt üzenethez, azaz ha a forrásnyelvi szöveg közlője nem idézőjelben mond valamit, vagy átvitt értelemben, akkor a tolmács sem tehette idézőjelbe a közlést. Azaz összemosásról, összevágásról avagy csúsztatásról van itt szó.

A legutóbbi eset kapcsán úgy tűnik, hogy a kommentelők többsége is a politikai vicc mondanivalójára reagál, nem a tolmács szerepeltetésére.

Az egyetlen igazán komoly veszély ami a mémmé vált tolmácsot fenyegeti, hogy a kliensei (vagy a jövőbeli kliensei) a mém kapcsán mégis megkérdőjelezik a szakmai hitelességét, vagy felmerül bennük, hogy a tolmács hibázott, ezért készülhetett róla a szokványostól eltérő gesztust mutató kép.

Éppen ezért gondoljuk azt, hogy a SINOSZ sajtóközleménye nagyon korrekt és szakmai szempontból támogatható volt, hiszen megerősítést adott a tolmácsoknak abban, hogy ügyfeleik kiállnak a hitelességük és munkájuk értéke mellett.

Hogyan védekezhet a tolmács a mémmé válás ellen?

Ha nem használ mimikát, az segít, de persze nem jó megoldás, hiszen akkor nem adja át pontosan az üzenetet, nem tolmácsol. (Az a tolmács pedig, akinek ennyire kifejező és szép a mimikája, az inkább legyen rá büszke.)

A tolmács igazán nem tehet semmit. Vállalta, hogy a szereplés révén képileg rögzítésre kerül, és arra, hogy utána a képekkel, felvételekkel mi történik, nincs garancia. Bármikor a gátlástalan viccfaragó mémgyárosok kezére juthat.

Közben pedig bízni kell abban, hogy a tolmácsok továbbra sem a viccek céltáblái csak eszközei lesznek, és ügyfeleik továbbra is kiállnak mellettük.

Mindemellett a jövőre vonatkozóan a JOSZ elnöksége arra biztat minden tolmácsot, hogy ha szakmailag olyan helyzetbe kerül, amelyben úgy érzi, védelemre, támogatásra van szüksége és a JOSZ testületként tud segíteni neki, akkor ne habozzon értesíteni minket.

Két okból is szükség van erre. Egyrészt, bár igyekszünk lépést tartani az eseményekkel, de nem értesülünk mindenről, vagy ha igen, előfordulhat, hogy késve. Másrészt, nem minden esetben egyértelmű, hogy az érintett mit is szeretne pontosan. Nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, mint az egyszeri ember, aki átkísérte a zebrán a járda szélénél álldogáló vakot, pedig az nem is akart átmenni.

Szívesen várunk minden hozzászólást a témában (szabadon lehet kommentelni itt alább), nagyon kíváncsiak vagyunk a véleményekre!

válaszunk a Szabad Föld cikkére

A sokak által jól ismert jelnyelvi facebook-os csoportban több bejegyzés, vélemény látott napvilágot az újévi beszéd fényében. Ezekkel kapcsolatban nem kívánunk hivatalosan állást foglalni, magánvéleményünket pedig megírtuk, azok a csoportban olvashatók.

Reagáltunk viszont a Szabad Föld cikkére (2013. január 11., 69. évfolyam /2. szám), amelyre az egyik csoporttag hívta fel a figyelmet. A cikk a következő:

A jól értesült olvasó egyből felfigyelhetett a cikk pontatlanságaira, nem helytálló állításokra. Ezekkel kapcsolatban küldtünk egy elnöki visszajelzést, és a jövőre vonatkozóan felajánlottuk a cikk írójának, illetve a szerkesztőségnek szakmai segítségünket a témával kapcsolatban. Íme tehát azok a pontok, amelyekre a szerkesztőségnek elküldött helyesbítésünk kitér: 

• a hazánkban működő jelnyelvi tolmácsszolgálatok és aktív jelnyelvi tolmácsok száma, a tolmácsok végzettségével kapcsolatos elvárások és a tolmácsok regisztrációja;

"Magyarországon jelenleg 22 jelnyelvi tolmácsszolgálat működik, (

http://fszk.hu/mjp/tolmacsszolgalatok-elerhetosegei.pdf). A jelnyelvi 

tolmácsszolgálatok tolmácsai ingyenesen biztosítanak jelnyelvi 

tolmácsolást a siket és nagyothalló ügyfelek részére, többek között

hivatalos ügyeik intézésében.

A megfelelő szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmácsok 

regisztrációját a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal látja 

el. Honlapjukon megtekinthető az aktuálisan regisztrált jelnyelvi

tolmácsok országos szakértő névjegyzéke. A legutolsó 2013. január 7-én 

kiadott jegyzékben 108 jelnyelvi tolmács szerepel."

• a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás ingyenessége, az esetek ellátottsága;

"A tolmácsszolgálatokat felügyelő Fogyatékos Személyek 

Esélyegyenlőségéért Kht-nek nincs tudomása arról, hogy a közelmúltban 

előfordult volna olyan eset, amikor siket vagy nagyothalló ügyfél 

tolmácsolási igénye ellátatlan maradt. Ennek ellenére egyetértünk azon 

állításukkal, hogy lehetne több aktív jelnyelvi tolmács 

Magyarországon."

• a statisztikai adatok fényében a Magyarországon élő hallássérültek, illetve az egy főre jutó tolmácsok száma, aránya;

"A KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint Magyarországon 8886 

siket és 44 679 nagyothalló személy él. A 2011. évi népszámlálás 

előzetes adatai között még nincsenek adatok a fogyatékossággal élők 

számára vonatkozóan, azonban a KSH a "Megváltozott munkaképességűek a

munkaerőpiacon, 2011" c. kiadványában a hallási problémákkal küzdő 

15-64 év közöttiek számát 20 698 főben állapította meg, ez a szám a 

siket és nagyothalló munkaképes korú személyeket egyaránt magában 

foglalja. Nincs tehát szó siketek tízezreiről, és nagyothallók 

százezreiről, hiszen ez a siket népesség számában nem haladja meg a 

tízezret, a nagyothalló népesség pedig a félszázezret sem.

A siket népességre jutó jelnyelvi tolmácsok számának európai összehasonlítására ajánlanám az Európai Siket Unió (European Union of 

the Deaf) statisztikai kimutatását 'Sign Language Legislation in the 

European Union - Edition II' , mely szerint Magyarország kifejezetten 

elöl jár a jelnyelvi tolmácsolás biztosításában, és siket lakosságra 

jutó jelnyelvi tolmácsok számának arányában."

• a tolmácsszolgáltatás az esélyegyenlőségi és a jelnyelvi törvények fényében;  

"A közintézmények akadálymentesítésére a 1998. évi XXVI. a 

fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 

szóló törvény vonatkozik, amely szerint a közintézmények

akadálymentességét biztosítani kell. (A jogszabály hiányossága, hogy 

nem határozza meg a törvény betartatásáért felelős hivatalt és a 

kötelezettség elmulasztásának következményét.)

Magyarország parlamentje 2009. december 3-án fogadta el a 2009. évi 

CXXV. számú a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 

szóló törvényt. Európában így Magyarország a 6. állam, amely 

törvényben ismerte el a jelnyelvet használó siket és nagyothalló 

személyek nyelvi és kulturális jogait. A tövény kitér a jelnyelvi 

tolmácsolás, a jelnyelven oktatás és a jelnyelv oktatásának kérdéseire 

is.  A törvény alapján a közintézmények és a közhivatalok kötelesek

biztosítani az akadálymentesesség, az akadálymentes kommunikáció 

feltételeit. Azonban a jelnyelvi tolmácsolás biztosítását az állam 

központilag, a jelnyelvi tolmácshálózat fenntartásával, a jelnyelvi

tolmácsszolgálatokon keresztül biztosítja. Így a közintézményeknek és 

közhivataloknak (kivéve a közoktatás intézményeit) nem kell jelnyelvi 

tolmácsot alkalmazniuk, mivel a jelnyelvi tolmácsok költségvetési 

forrásból már a siket és nagyothalló ügyfelek rendelkezésére állnak, 

és igény szerint a közhivatalokban is biztosítanak tolmácsolást."

• jelnyelvi képzés és tolmácsképzés különbségei, ezek viszonya a Miskolci Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola képzéseihez; 

"A jelnyelvi tolmácsolás Magyarországon olyan tevékenység, amelynek 

végzése megfelelő képesítéshez kötött. A szakmai végzettség 

megszerzésének feltételeit részletesen tartalmazza az OKJ "Jelnyelvi

tolmács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei" c. dokumentuma.

Az OKJ-s képzések hossza általánosan minimum 600 óra. "

"Magyarországon évente több képzési intézmény is indít jelnyelvi 

tanfolyamokat, köztük a Miskolci Egyetem. Ezek a képzések azonban csak 

nyelvi tanfolyamok, és a nyelvtudás önmagában még nem tesz alkalmassá 

valakit arra, hogy tolmácsolási feladatokat lásson el. Ezért fordulhat 

elő, hogy a Miskolci Egyetemen jelnyelvi tanfolyamot végzettek nem 

kapnak munkát jelnyelvi tolmácsként, hiszen ez az intézmény nem OKJ-s 

jelnyelvi tolmács szakképzést bonyolít le.

A Nyíregyházi főiskola 60 órás képzése 

legfeljebb a jelnyelv alapszintű elsajátítását tenné lehetővé. A

2011/12-es tanévben a Nyíregyházi Főiskola nem indított jelnyelvi 

tolmácsképzést, és a 2009/2010-es évben indított OKJ-s képzésük 1000 

órás volt."

• a romániai és a németországi helyzet, az EFSLI adatainak fényében;

"A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fórumának honlapján (www.efsli.org) 

a két ország jelnyelvi tolmácsszervezetei által közölt adatok szerint: 

Románia népessége kétszer akkora mint Magyarországé, és összesen 42 

nyilvántartásban szereplő jelnyelvi tolmács dolgozik az országban

(1:476)."

"Németország lakossága 80 millió, 80 ezerre becsülik a siketek, és 

500 főre becsülik a tolmácsok számát (1:160), azonban nincs hivatalos 

nyilvántartás a német jelnyelvi tolmácsokról."

"Összehasonlításban tehát, Magyarország minkét országot megelőzi a 

siketekre jutó tolmácsok számában (1:82), függetlenül attól, hogy a 

jelnyelvi tolmácsok képzése mennyire költséges vagy elérhető."

• az érintett szervezetek céljai és az eddigi kormányzati támogatás a tolmáccsal való ellátottság fejlesztésére;

"A 2011/12-es tanévben két csoportban összesen 25 hallgató szerzett 

jelnyelvi tolmács képesítést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai 

Főiskolai kara által szervezett képzésen, melyet az Emberi Erőforrások 

Minisztériuma támogatott és a hallgatóknak a képzési díj 20%-kát 

kellett csak önerőből biztosítaniuk. Így azt sem lehet mondani, hogy 

eddig ne lett volna kormányzati szándék a jelnyelvi tolmácsok számának 

növelésére.

"

• Weisz Fanni szilveszteri munkája, a cikket illusztráló kép feliratának helyessége.

"A cikk illusztrálásaként közölt képen Weisz Fanni siket 

szépségkirálynő látható, amint Áder János köztársasági elnök újévi 

köszöntőjét adja elő jelnyelven. Weisz Fanni maga is siket és ebben a

helyzetben a köszöntőt saját anyanyelvén adta elő egy előre 

elkészített fordítás alapján saját nyelvi közösségének tagjai számára.

Weisz Fanni azonban nem jelnyelvi tolmács. Ahogyan Weisz Fanni maga is 

nyilatkozott a TV2 Napló című műsorának 2013. január 6-i adásában, 

formálisan azért nem jelnyelvi tolmács, mert nem rendelkezik ilyen 

képesítéssel, a gyakorlatban pedig azért nem lenne képes hangzó 

beszédről jelnyelvre tolmácsolni, mert maga is siket, és nem hallaná a 

forrásnyelvi közlést."