2013. január 30., szerda

válaszunk a Szabad Föld cikkére

A sokak által jól ismert jelnyelvi facebook-os csoportban több bejegyzés, vélemény látott napvilágot az újévi beszéd fényében. Ezekkel kapcsolatban nem kívánunk hivatalosan állást foglalni, magánvéleményünket pedig megírtuk, azok a csoportban olvashatók.

Reagáltunk viszont a Szabad Föld cikkére (2013. január 11., 69. évfolyam /2. szám), amelyre az egyik csoporttag hívta fel a figyelmet. A cikk a következő:


A jól értesült olvasó egyből felfigyelhetett a cikk pontatlanságaira, nem helytálló állításokra. Ezekkel kapcsolatban küldtünk egy elnöki visszajelzést, és a jövőre vonatkozóan felajánlottuk a cikk írójának, illetve a szerkesztőségnek szakmai segítségünket a témával kapcsolatban. Íme tehát azok a pontok, amelyekre a szerkesztőségnek elküldött helyesbítésünk kitér: 

  • a hazánkban működő jelnyelvi tolmácsszolgálatok és aktív jelnyelvi tolmácsok száma, a tolmácsok végzettségével kapcsolatos elvárások és a tolmácsok regisztrációja;
"Magyarországon jelenleg 22 jelnyelvi tolmácsszolgálat működik, (
http://fszk.hu/mjp/tolmacsszolgalatok-elerhetosegei.pdf). A jelnyelvi 
tolmácsszolgálatok tolmácsai ingyenesen biztosítanak jelnyelvi 
tolmácsolást a siket és nagyothalló ügyfelek részére, többek között
hivatalos ügyeik intézésében.

A megfelelő szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmácsok 
regisztrációját a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal látja 
el. Honlapjukon megtekinthető az aktuálisan regisztrált jelnyelvi
tolmácsok országos szakértő névjegyzéke. A legutolsó 2013. január 7-én 
kiadott jegyzékben 108 jelnyelvi tolmács szerepel."

  • a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás ingyenessége, az esetek ellátottsága;
"A tolmácsszolgálatokat felügyelő Fogyatékos Személyek 
Esélyegyenlőségéért Kht-nek nincs tudomása arról, hogy a közelmúltban 
előfordult volna olyan eset, amikor siket vagy nagyothalló ügyfél 
tolmácsolási igénye ellátatlan maradt. Ennek ellenére egyetértünk azon 
állításukkal, hogy lehetne több aktív jelnyelvi tolmács 
Magyarországon."

  • a statisztikai adatok fényében a Magyarországon élő hallássérültek, illetve az egy főre jutó tolmácsok száma, aránya;
"A KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint Magyarországon 8886 
siket és 44 679 nagyothalló személy él. A 2011. évi népszámlálás 
előzetes adatai között még nincsenek adatok a fogyatékossággal élők 
számára vonatkozóan, azonban a KSH a "Megváltozott munkaképességűek a
munkaerőpiacon, 2011" c. kiadványában a hallási problémákkal küzdő 
15-64 év közöttiek számát 20 698 főben állapította meg, ez a szám a 
siket és nagyothalló munkaképes korú személyeket egyaránt magában 
foglalja. Nincs tehát szó siketek tízezreiről, és nagyothallók 
százezreiről, hiszen ez a siket népesség számában nem haladja meg a 
tízezret, a nagyothalló népesség pedig a félszázezret sem.

A siket népességre jutó jelnyelvi tolmácsok számának európai összehasonlítására ajánlanám az Európai Siket Unió (European Union of 
the Deaf) statisztikai kimutatását 'Sign Language Legislation in the 
European Union - Edition II' , mely szerint Magyarország kifejezetten 
elöl jár a jelnyelvi tolmácsolás biztosításában, és siket lakosságra 
jutó jelnyelvi tolmácsok számának arányában."



  • a tolmácsszolgáltatás az esélyegyenlőségi és a jelnyelvi törvények fényében;  
"A közintézmények akadálymentesítésére a 1998. évi XXVI. a 
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 
szóló törvény vonatkozik, amely szerint a közintézmények
akadálymentességét biztosítani kell. (A jogszabály hiányossága, hogy 
nem határozza meg a törvény betartatásáért felelős hivatalt és a 
kötelezettség elmulasztásának következményét.)

Magyarország parlamentje 2009. december 3-án fogadta el a 2009. évi 
CXXV. számú a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról 
szóló törvényt. Európában így Magyarország a 6. állam, amely 
törvényben ismerte el a jelnyelvet használó siket és nagyothalló 
személyek nyelvi és kulturális jogait. A tövény kitér a jelnyelvi 
tolmácsolás, a jelnyelven oktatás és a jelnyelv oktatásának kérdéseire 
is.  A törvény alapján a közintézmények és a közhivatalok kötelesek
biztosítani az akadálymentesesség, az akadálymentes kommunikáció 
feltételeit. Azonban a jelnyelvi tolmácsolás biztosítását az állam 
központilag, a jelnyelvi tolmácshálózat fenntartásával, a jelnyelvi
tolmácsszolgálatokon keresztül biztosítja. Így a közintézményeknek és 
közhivataloknak (kivéve a közoktatás intézményeit) nem kell jelnyelvi 
tolmácsot alkalmazniuk, mivel a jelnyelvi tolmácsok költségvetési 
forrásból már a siket és nagyothalló ügyfelek rendelkezésére állnak, 
és igény szerint a közhivatalokban is biztosítanak tolmácsolást."

  • jelnyelvi képzés és tolmácsképzés különbségei, ezek viszonya a Miskolci Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola képzéseihez; 
"A jelnyelvi tolmácsolás Magyarországon olyan tevékenység, amelynek 
végzése megfelelő képesítéshez kötött. A szakmai végzettség 
megszerzésének feltételeit részletesen tartalmazza az OKJ "Jelnyelvi
tolmács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei" c. dokumentuma.
Az OKJ-s képzések hossza általánosan minimum 600 óra. "

"Magyarországon évente több képzési intézmény is indít jelnyelvi 
tanfolyamokat, köztük a Miskolci Egyetem. Ezek a képzések azonban csak 
nyelvi tanfolyamok, és a nyelvtudás önmagában még nem tesz alkalmassá 
valakit arra, hogy tolmácsolási feladatokat lásson el. Ezért fordulhat 
elő, hogy a Miskolci Egyetemen jelnyelvi tanfolyamot végzettek nem 
kapnak munkát jelnyelvi tolmácsként, hiszen ez az intézmény nem OKJ-s 
jelnyelvi tolmács szakképzést bonyolít le.

A Nyíregyházi főiskola 60 órás képzése 
legfeljebb a jelnyelv alapszintű elsajátítását tenné lehetővé. A
2011/12-es tanévben a Nyíregyházi Főiskola nem indított jelnyelvi 
tolmácsképzést, és a 2009/2010-es évben indított OKJ-s képzésük 1000 
órás volt."

  • a romániai és a németországi helyzet, az EFSLI adatainak fényében;
"A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fórumának honlapján (www.efsli.org) 
a két ország jelnyelvi tolmácsszervezetei által közölt adatok szerint: 
Románia népessége kétszer akkora mint Magyarországé, és összesen 42 
nyilvántartásban szereplő jelnyelvi tolmács dolgozik az országban
(1:476)."

"Németország lakossága 80 millió, 80 ezerre becsülik a siketek, és 
500 főre becsülik a tolmácsok számát (1:160), azonban nincs hivatalos 
nyilvántartás a német jelnyelvi tolmácsokról."

"Összehasonlításban tehát, Magyarország minkét országot megelőzi a 
siketekre jutó tolmácsok számában (1:82), függetlenül attól, hogy a 
jelnyelvi tolmácsok képzése mennyire költséges vagy elérhető."

  • az érintett szervezetek céljai és az eddigi kormányzati támogatás a tolmáccsal való ellátottság fejlesztésére;
"A 2011/12-es tanévben két csoportban összesen 25 hallgató szerzett 
jelnyelvi tolmács képesítést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai 
Főiskolai kara által szervezett képzésen, melyet az Emberi Erőforrások 
Minisztériuma támogatott és a hallgatóknak a képzési díj 20%-kát 
kellett csak önerőből biztosítaniuk. Így azt sem lehet mondani, hogy 
eddig ne lett volna kormányzati szándék a jelnyelvi tolmácsok számának 
növelésére.
"
  • Weisz Fanni szilveszteri munkája, a cikket illusztráló kép feliratának helyessége.

"A cikk illusztrálásaként közölt képen Weisz Fanni siket 
szépségkirálynő látható, amint Áder János köztársasági elnök újévi 
köszöntőjét adja elő jelnyelven. Weisz Fanni maga is siket és ebben a
helyzetben a köszöntőt saját anyanyelvén adta elő egy előre 
elkészített fordítás alapján saját nyelvi közösségének tagjai számára.
Weisz Fanni azonban nem jelnyelvi tolmács. Ahogyan Weisz Fanni maga is 
nyilatkozott a TV2 Napló című műsorának 2013. január 6-i adásában, 
formálisan azért nem jelnyelvi tolmács, mert nem rendelkezik ilyen 
képesítéssel, a gyakorlatban pedig azért nem lenne képes hangzó 
beszédről jelnyelvre tolmácsolni, mert maga is siket, és nem hallaná a 
forrásnyelvi közlést."





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése