Belépési nyilatkozatunk elérhető ITT.

A jelentkezéseket a josz.elnokseg@gmail.com címen fogadjuk.

 

Kedves Jelnyelvi Tolmács Kollégák!

Szeretettel hívunk benneteket a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége szervezésében induló műhelymunkára, melynek részleteit alább olvashatjátok:

A program célja a Magyarországon működő jelnyelvi tolmácsokra vonatkozó szakmai protokollok átgondolása, aktualizálása. Beleértve:

 

1. Az Etikai Kódex átdolgozása/kidolgozása. Ennek érdekében a 2008-ban elfogadott Etikai Kódex áttekintése, hazai és külföldi példákkal való összevetése. A javasolt változtatások, esetleges újonnan bekerülő részek megfogalmazása.

 

2. Egy Mentális és fizikai egészségvédelmi ajánlás kidolgozása jelnyelvi tolmácsok és az őket foglalkoztatók számára. Ennek érdekében külföldi példák áttekintése, megvitatása, majd saját (magyar) ajánlás megfogalmazása.

 

3. Az ügyfeleink felé tervezett edukációs alkalmak, oktatóanyagok tartalmának és megvalósításának előkészítése, megtervezése.

 A program 6 alkalomból áll (összesen 20 órás), a lenti linken található meghívó szerint.

A műhelymunka továbbképzésként való regisztrációja az NSZI-nél JTONTP-1/2025 számon megtörtént.

Jelentkezni a josz.elnokseg@gmail.com címen lehet 2025. febr. 21. 16 óráig a jelentkezési lap megküldésével. A jelentkezéseket beérkezési sorrendben fogadjuk. A csoport minimum létszáma 5 fő, maximális létszáma 7 fő.

A részvételi díj: 10.000,- Ft (amelyből a JOSZ tagjai 5000,- Ft kedvezményt kapnak).

Jelentkezési lap és további információk itt elérhetők.

A JOSZ állásfoglalása a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás finanszírozási pályázatának lebonyolításáról

A szakmai közösség, a jelnyelvi tolmácsok és a siket és nagyothalló ügyfelek is értesülhettek már a 2018. április 1-jétől 2021. március 31-ig tartó időszakra támogatást nyert tolmácsszolgálatokról. A nyertes pályázóknak ezúton is gratulálunk és kívánunk (további) jó munkát.

Arról is értesülhettek az érintettek, hogy a HÍD Jelnyelvi tolmácsszolgálat, illetve a Máltai Szeretetszolgálat Vas megyében nem nyert támogatást. A hír hallatán összeszaladt a jelnyelvi tolmácsok és a jelnyelvhasználók közössége, és spontán próbált eligazodni a kialakult helyzetben a fejetlenség és teljes tanácstalanság dacára.

Korábban már kétszer előállt ehhez hasonló helyzet: szintén az új pályázat életbe lépése előtti utolsó munkanapon értesült a nem nyertes pályázó arról, hogy a következő munkanaptól nem kap finanszírozást a munkája folytatásához. Idén a munkaidő végén kiküldött tájékoztató e-mailekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre legkorábban négy nap múlva kaphatnak választ a pályázók. Ez több szempontból is felveti a pályázatkiíró felelősségét, megnehezíti a tolmácsszolgáltatás folyamatos nyújtását, és létbizonytalanságba sodorja a szolgáltatást nyújtókat.

A szolgáltatók és az ügyfelek szempontjából a legkomolyabb praktikus nehézséget a következő időszakra előre leszervezett tolmácsolási megbízások ellátása jelenti. 2012-ben és 2015-ben például csak az akkor legnagyobb nyertes budapesti tolmácsszolgálat segítőkészségének és rugalmasságának volt köszönhető, hogy a már folyamatban lévő megrendeléseket azok a jelnyelvi tolmácsok tudták ellátni, akiket az ügyfelek kiválasztottak, és nem maradt ellátatlan eset. A SVOE jelnyelvi tolmácsszolgálatának megszűnésével a Korner, a Korner megszűnésével a HÍD tolmácsszolgálatnál gyakorlatilag a következő munkanaptól főállású vagy szabadúszó státuszban megjelentek a tolmácsszolgálat nélkül maradt tolmácsok, és lehetőséget kaptak az újrarögzített megrendelések teljesítésére. 

Budapesten, ha nem is könnyen, de megoldható ez, de egy kisebb megye esetében erre nincs is lehetőség, ahogy most Vas megye esetében, a szomszédos megyék szolgálatai óraszámuk alapján nem jogosultak kiegészítő keretre, így szabadúszóként nem tudják foglalkoztatni a munkahely nélkül maradt tolmácsokat. A Vas megyei megrendeléseket a nagy távolságok miatt nem tudják átvállalni a szomszédos szolgálatok sem rövid, sem hosszabb távon. 

Így a megrendelők érdekei is sérülnek, hacsak a munkanélkülivé váló tolmácsok önkéntes munkában el nem látják az eseteket. Ezt az ügyfelek sem várják el tolmácsoktól, így a szolgálat újraindulásáig visszatérnek a szívességi tolmácsolásra, azaz képzetlen rokonok, ismerősök, vagy szívességi alapon és juttatás nélkül a munka nélkül maradt jelnyelvi tolmácsok tolmácsolnak, így gyakorlatilag visszavetik a tolmácsszolgálatok létrejötte előtti állapotokba a megyét.

A jelnyelvi tolmácsok mint munkavállalók, valamint a fenntartók mint munkaadók számára kiszámíthatatlan és embertelen helyzetet teremt, hogy az alkalmazás feltételei egyik napról a másikra előzetes értesítés és felkészülési lehetőség nélkül szűnnek meg azért, mert az előző támogatási időszak utolsó munkanapján kapják meg az értesítést a pályázat eredményéről.

Ez ugyan pro forma munkajogi problémát nem biztos, hogy felvet, hiszen a tolmácsszolgálat a munkatársait határozott idejű szerződéssel is foglalkoztathatja a támogatási időszak végéig, de a beszámolók elkészítése a gyakorlatban mindenképpen áthúzódik a következő hónapra. A szolgálat fenntartásához és működtetéséhez szükséges bérleti és közüzemi, valamint távközlési és egyéb szolgáltatói szerződéseket sem tudja a fenntartó felbontani egyik napról a másikra. Az idei esetet még tetézi, hogy az ünnepek miatt az első munkanap már harmadika, azaz még rugalmas hozzáállás esetén se lehet elsejével lemondani egy-egy szerződést, vagy kiürítve átadni egy bérelt helyiséget.

A vidéken munkanélkülivé váló tolmácsok helyzete még nehezebb, mivel sokan nem a lakhelyükön élnek és dolgoznak, tehát munkanélküliként kell fenntartaniuk az albérletüket a lemondási idő végéig, és még nehezebben találnak új munkát a kevesebb lehetőség miatt. Ha mégis sikerül munkát találniuk, akkor a szolgálat újraindításakor már nem valószínű, hogy visszatérnek és lesz elegendő számú képzett tolmács a szolgáltatás működtetéséhez.

A pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma és a lebonyolító Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. első alkalommal, 2012-ben bizonyára nem számított arra, hogy egy több éve működő jelnyelvi tolmácsszolgálat pályázata sikertelen lesz, bár a pályáztatás sajátosságaiból adódóan már akkor is számolnia kellett volna ezzel a lehetőséggel, hiszen mindig megjelenhetnek új pályázók a már meglévő pályázói körben, a versenyeztetés magában hordozza a lehetőséget. 2018-ra azonban erre volt is már több precedens. 

A pályázat kiírásának tervezésekor számításba kellett volna venni, hogy a pályázati eredmények közzétételét követően legalább 30 napra szükségük van a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra, hogy folyamatban lévő ügyeiket és szerződéseiket lezárják, munkájukat át tudják adni, és tájékoztatni tudják ügyfeleiket, nekik is lehetőséget biztosítva az átállásra.

A jelnyelvi tolmácsok szakmai érdekképviseleti szervezeteként nagyon sajnáljuk, hogy a pályázatot kiírója és lebonyolítója a pályázatok kiírása előtt nem egyeztetett a megelőző támogatási időszakok tapasztalatairól és az új kiírások szakmai tartalmáról sem a szolgáltatást végzőkkel: a szakmai közösség képviselőivel, a szolgáltatást szervezőkkel, sem pedig az igénybevevők érdekvédelmi szervezetével.

A konzultáció hiányában nem volt lehetőség arra, hogy az idő előrehaladtával változó gyakorlati és szakmai szempontok megjelenjenek a pályázat szakmai tartalmában (pl. a tolmácsszolgálat működési feltételei között ne szerepeljen a már senki által nem használt fax megléte, a munkalapok elévülése), és további szempontok jelenjenek meg a pályázat technikai részleteinek kidolgozásában (pl. csak elektronikus formában való benyújtás vagy a fent említett pályáztatási határidő). A szakmai beszámolókban ugyan a szolgáltatások szakmai vezetői ezeket rendre jelzik, ezek azonban mégsem jelennek meg a szakpolitikai tervezésben.

Az érdekvédelem és a szakmai közösség nemcsak az észrevételeit nem tudja érdemben kifejteni, ágazati visszajelzést sem kap munkájáról, sem hivatalosan közzétett statisztika, sem összefoglaló szakmai beszámoló, sem szakmai fórum formájában.

A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége levélben küldi el állásfoglalását a pályáztatónak és a lebonyolítónak, kifejezve, hogy örömmel üdvözölné az eszmecsere lehetőségét akár szűkebb szakmai megbeszélés, akár széleskörű nyitott fórum formájában. Illetve továbbra is áll az EMMI Fogyatékosságügyi Főosztálya és az FSZK Magyar Jelnyelvi Programirodája rendelkezésre szakmai kérdésekben.

Észrevételeink a 62/2011. (XI.10.) NEFMI-rendelet módosítási tervéhez

    A közigazgatási egyeztetés keretében a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége is véleményezte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendelet módosítási tervét.

A rendelet nyilvánossá tett tervezetét itt tudjátok megnézni: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=302#!DocumentBrowse

Egy rövid, de lényegretörő kritikát pedig itt: http://rehabportal.hu/kozelet/sok-siket-ker-jeltolmacsot-erre-lefaragjak-a-tamogatast

A JOSZ-nak nagyon kevés idő állt rendelkezésére a véleményezésre, de összeszedett és remek teammunkában megvitattuk, és végül a szervezet az alábbi pontokban nyilvánított (hosszabban kifejtett és indokolt) véleményt:

1) A kiegészítő keret igénybevételének új feltételeiről és azok várható következményeiről

·    Egyetértünk azzal, hogy  a kiegészítő keret a mostani finanszírozási rendszer szerint nem  fedezi a tolmácsolásokért járó díjakat, ezért változtatásra van szükség.

·         A jelnyelvi tolmácsok (szabadúszók és főállásúak) számára pozitív fejlemény, hogy a rendelet-tervezet előírja, hogy a kiegészítő keretből kapott támogatás (órabér) magasabb százalékát kell kötelezően kifizetniük a fenntartóknak a tolmácsok számára (75%).

·         Negatív, hogy a tervezet szerint a főállású tolmácsokra aránytalanul nagy teher hárulna a jövőben:

·         A kiegészítő keretre ezentúl a tolmácsközpontok (az alaptámogatás terhére alkalmazott 3 főállású által teljesített) havi 160 órányi tolmácsolás után lennének jogosultak (ez eddig 90 volt, azaz 78%-os az emelés). – ez a tolmácsszolgálatban dolgozó vezetőségi tagok tapasztalatai alapján irracionális.

·         A megemelt (alaptámogatás ellenében végzendő tolmácsolási) óraszám miatt megnő a kockázata annak, hogy a tolmácsszolgálatok – a tolmácsolt órák száma alapján – nem válnak jogosulttá a kiegészítő keret igénylésére. Nagy valószínűséggel a kevésbé forgalmas időszakokban egyáltalán nem vehetnek igénybe kiegészítő támogatást.

·         Emiatt a szabadúszókat sokkal kisebb mértékben lehet majd megbízni, (lesznek olyan időszakai az évnek, amikor nem lesz rá forrás) tehát sokkal kevesebb munkájuk lesz – ez nem jó a szabadúszóknak, a tolmácsszolgálatoknak és a szakmának se.

·         Ha kevesebb tolmácsot lehet bevonni a jelnyelvi tolmácsszolgáltatásba, akkor a szakmai sokszínűség, a speciális szakmai tapasztalatok és a szabad tolmácsválasztás joga sem érvényesül.

·         Bár a szabadúszók díjának kifizetési feltételei javulni fognak – mivel a kiegészítő keret kevesebb eset között oszlik el – a számukra vállalható munka mértéke jelentősen csökkenni fog.

2) A jelnyelvi tolmácsszolgálatokban dolgozók munkafeltételeinek változásáról (az előbbi fő pont következményeként)

·         A szakmai vezető 40 helyett 50 (25%-os emelés), a főállású tolmács és a diszpécser pedig 80 óra (eddig 50 volt, azaz 60%-os emelés) teljesítése után kaphat teljesítménybért. – Ez a főállásúakkal szemben indokolatlan és irracionális mértékű emelés, a JOSZ szerint. (Különösen akkor, ha nem tudjuk, hogy a bérek emelkednek-e.)

·         Így ritkábban kaphatnak majd teljesítménybért, és a túlórázást teljesítménybérként sem kompenzálja a kifizetésük.

·         A szabadúszó tolmácsok alkalmazásának kényszerű korlátozása a tolmácsszolgálatok főállású munkatársainak munkakörülményeire is negatív hatással van. Betegség, szabadság, táppénz esetén a helyettesítésük külső munkatárs bevonásával nem megoldható. (Mert a kieső főállású óraszáma még inkább ellehetetleníti a kiegészítő keret igénybevételét, és a helyettesítéssel megbízott szabadúszó tolmács kifizetését.)

3) Javaslatok

·         A JOSZ javasolta, hogy a magasabb óraszámokat teljesítő tolmácsközpontok magasabb alaptámogatásra pályázhassanak, és annak terhére további főállású tolmácsokat vehessenek fel.

·         A főállásúak kiegészítő keretre való jogosultságához szükséges óraszámokat maximum 25-30%-kal emeljék.

·         Felvetettük azt is, hogy feltehetően nem lesz fenntartható a rendszer, ha a kiegészítő keret 75%-át a tolmácsok díjazásaként ki kell fizetni, akkor a maradék 25% nem fedezi a munkáltatói járulékokat sem.

·         Jeleztük még, hogy a tervezetből nem derül ki, hogy hogyan változik az alaptámogatás és az abból kifizetendő bérek összege, valamint a kiegészítő keretből fizetendő óradíj összege (mely nem a minimálbér alapján lesz meghatározva, hanem fixált összeg lesz).

A JOSZ a Magyar fordítók és tolmácsok napján

Meghívást kaptunk, hogy előadást tartsunk az ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája, az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. és a Magyar Fordítók és Tolmácsok Egyesülete által évente megszervezett „Magyar fordítók és tolmácsok napja – 2014” konferenciáján. 

A konferencia április 10-11-én zajlott, a JOSZ képviseletében Guessoum Krisztina és Ungár Nóra adott elő „A fordítás és tolmácsolás aktuális kérdései" szekcióban.

A 20 percesre tervezett, de végül félórásra nyúló előadás címe „Tolmácsolás beszélt és jelelt nyelveken” volt.

Szerettük volna, ha az előadás során maga a jelnyelv is szerepet kap – hiszen ritkán van arra lehetőség, hogy ilyen kiemelt témában is használhassuk – és fontosnak éreztük, hogy a jelnyelvi tolmácsolást nem ismerő hallgatók is lássák a tolmácsok munkáját a gyakorlatban. Ezért felváltva – a nyelveket és a tolmácsolás irányát is váltogatva – adtunk elő, és tolmácsoltuk egymást.

A prezivel előadott „műsort” a beszélt és jelelt nyelvek közötti tolmácsolás különbségeire hegyeztük ki, de természetesen a bevezetőben szó esett a jelnyelvi tolmácsok ügyfeleiről, a használt nyelvekről és nyelvváltozatokról, valamint a jelnyelvi tolmácsok munkájának körülményeiről, persze némi humorral.

Az előadás prezentációja ITT megtekinthető.

Nagy figyelem kísérte az előadást, és a konferenciát követő fogadás alatt igyekeztünk megismerkedni a tolmácsok és fordítók, valamint fordítóirodák szervezeteinek képviselőivel is. . Remélhetőleg az itt kötött ismeretségeket később a szakmai kapcsolattartásban, tapasztalatcserében és közös szakmai programokban is kamatoztatni tudjuk majd.

efsli Nyári Egyetem - 2014. július 11-13.

A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fóruma (efsli) 2014-ben is szervez nyári tréninget. 

A helyszín idén Dublin, a Nyári Egyetem témája a Team-tolmácsolás. 

A tréner Sharon Neumann Sorow lesz, a tréning nyelvei az angol, illetve nemzetközi jelkommunikáció. 

Időpont: 2014. július 11-13. 


Jelentkezési határidő: 2014. június 7. 


A további részletek (tervezett program, tudnivalók a trénerről és a tréningről, költségek, és a jelentkezés módja) ITT olvashatóak, angol nyelven.

Kép: https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQQ9Mcn3xzSfmKEKWU5G1WfhoN613UKx6-fruM98JZzIiVgYg9S

JOSZ-barométer, 2014. január-május