A közigazgatási egyeztetés keretében a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége is véleményezte a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének
és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről szóló 62/2011. (XI.10.) NEFMI rendelet
módosítási tervét.
A rendelet nyilvánossá tett tervezetét itt tudjátok
megnézni: http://www.kormany.hu/hu/dok?source=2&type=302#!DocumentBrowse
Egy rövid, de lényegretörő kritikát pedig itt: http://rehabportal.hu/kozelet/sok-siket-ker-jeltolmacsot-erre-lefaragjak-a-tamogatast
A JOSZ-nak nagyon kevés idő állt rendelkezésére a
véleményezésre, de összeszedett és remek teammunkában megvitattuk, és végül a
szervezet az alábbi pontokban nyilvánított (hosszabban kifejtett és indokolt) véleményt:
1) A kiegészítő keret igénybevételének új feltételeiről és
azok várható következményeiről
· Egyetértünk azzal, hogy a kiegészítő keret a mostani finanszírozási
rendszer szerint nem fedezi a
tolmácsolásokért járó díjakat, ezért változtatásra van szükség.
·
A jelnyelvi tolmácsok (szabadúszók és
főállásúak) számára pozitív fejlemény, hogy a rendelet-tervezet előírja, hogy a
kiegészítő keretből kapott támogatás (órabér) magasabb százalékát kell kötelezően
kifizetniük a fenntartóknak a tolmácsok számára (75%).
·
Negatív, hogy a tervezet szerint a főállású
tolmácsokra aránytalanul nagy teher hárulna a jövőben:
·
A kiegészítő keretre ezentúl a tolmácsközpontok
(az alaptámogatás terhére alkalmazott 3 főállású által teljesített) havi 160
órányi tolmácsolás után lennének jogosultak (ez eddig 90 volt, azaz 78%-os az
emelés). – ez a tolmácsszolgálatban dolgozó vezetőségi tagok tapasztalatai
alapján irracionális.
·
A megemelt (alaptámogatás ellenében végzendő
tolmácsolási) óraszám miatt megnő a kockázata annak, hogy a tolmácsszolgálatok –
a tolmácsolt órák száma alapján – nem válnak jogosulttá a kiegészítő keret
igénylésére. Nagy valószínűséggel a kevésbé forgalmas időszakokban egyáltalán
nem vehetnek igénybe kiegészítő támogatást.
·
Emiatt a szabadúszókat sokkal kisebb mértékben
lehet majd megbízni, (lesznek olyan időszakai az évnek, amikor nem lesz rá
forrás) tehát sokkal kevesebb munkájuk lesz – ez nem jó a szabadúszóknak, a tolmácsszolgálatoknak
és a szakmának se.
·
Ha kevesebb tolmácsot lehet bevonni a jelnyelvi
tolmácsszolgáltatásba, akkor a szakmai sokszínűség, a speciális szakmai
tapasztalatok és a szabad tolmácsválasztás joga sem érvényesül.
·
Bár a szabadúszók díjának kifizetési feltételei
javulni fognak – mivel a kiegészítő keret kevesebb eset között oszlik el – a számukra
vállalható munka mértéke jelentősen csökkenni fog.
2) A jelnyelvi tolmácsszolgálatokban dolgozók
munkafeltételeinek változásáról (az előbbi fő pont következményeként)
·
A szakmai vezető 40 helyett 50 (25%-os emelés),
a főállású tolmács és a diszpécser pedig 80 óra (eddig 50 volt, azaz 60%-os
emelés) teljesítése után kaphat teljesítménybért. – Ez a főállásúakkal szemben indokolatlan
és irracionális mértékű emelés, a JOSZ szerint. (Különösen akkor, ha nem
tudjuk, hogy a bérek emelkednek-e.)
·
Így ritkábban kaphatnak majd teljesítménybért, és
a túlórázást teljesítménybérként sem kompenzálja a kifizetésük.
·
A szabadúszó tolmácsok alkalmazásának kényszerű
korlátozása a tolmácsszolgálatok főállású munkatársainak munkakörülményeire is
negatív hatással van. Betegség, szabadság, táppénz esetén a helyettesítésük
külső munkatárs bevonásával nem megoldható. (Mert a kieső főállású óraszáma még
inkább ellehetetleníti a kiegészítő keret igénybevételét, és a helyettesítéssel
megbízott szabadúszó tolmács kifizetését.)
3) Javaslatok
·
A JOSZ javasolta, hogy a magasabb óraszámokat
teljesítő tolmácsközpontok magasabb alaptámogatásra pályázhassanak, és annak
terhére további főállású tolmácsokat vehessenek fel.
·
A főállásúak kiegészítő keretre való
jogosultságához szükséges óraszámokat maximum 25-30%-kal emeljék.
·
Felvetettük azt is, hogy feltehetően nem lesz
fenntartható a rendszer, ha a kiegészítő keret 75%-át a tolmácsok díjazásaként ki
kell fizetni, akkor a maradék 25% nem fedezi a munkáltatói járulékokat sem.
·
Jeleztük még, hogy a tervezetből nem derül ki,
hogy hogyan változik az alaptámogatás és az abból kifizetendő bérek összege, valamint
a kiegészítő keretből fizetendő óradíj összege (mely nem a minimálbér alapján
lesz meghatározva, hanem fixált összeg lesz).
