Reagáltunk viszont a Szabad Föld cikkére (2013. január 11., 69. évfolyam /2. szám), amelyre az egyik csoporttag hívta fel a figyelmet. A cikk a következő:
A jól értesült olvasó egyből felfigyelhetett a cikk pontatlanságaira, nem helytálló állításokra. Ezekkel kapcsolatban küldtünk egy elnöki visszajelzést, és a jövőre vonatkozóan felajánlottuk a cikk írójának, illetve a szerkesztőségnek szakmai segítségünket a témával kapcsolatban. Íme tehát azok a pontok, amelyekre a szerkesztőségnek elküldött helyesbítésünk kitér:
- a hazánkban működő jelnyelvi tolmácsszolgálatok és aktív jelnyelvi tolmácsok száma, a tolmácsok végzettségével kapcsolatos elvárások és a tolmácsok regisztrációja;
"Magyarországon jelenleg 22 jelnyelvi tolmácsszolgálat működik, (
http://fszk.hu/mjp/tolmacsszolgalatok-elerhetosegei.pdf). A jelnyelvi
tolmácsszolgálatok tolmácsai ingyenesen biztosítanak jelnyelvi
tolmácsolást a siket és nagyothalló ügyfelek részére, többek között
hivatalos ügyeik intézésében.
A megfelelő szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmácsok
regisztrációját a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal látja
el. Honlapjukon megtekinthető az aktuálisan regisztrált jelnyelvi
tolmácsok országos szakértő névjegyzéke. A legutolsó 2013. január 7-én
kiadott jegyzékben 108 jelnyelvi tolmács szerepel."
- a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás ingyenessége, az esetek ellátottsága;
"A tolmácsszolgálatokat felügyelő Fogyatékos Személyek
Esélyegyenlőségéért Kht-nek nincs tudomása arról, hogy a közelmúltban
előfordult volna olyan eset, amikor siket vagy nagyothalló ügyfél
tolmácsolási igénye ellátatlan maradt. Ennek ellenére egyetértünk azon
állításukkal, hogy lehetne több aktív jelnyelvi tolmács
Magyarországon."
- a statisztikai adatok fényében a Magyarországon élő hallássérültek, illetve az egy főre jutó tolmácsok száma, aránya;
"A KSH 2001. évi népszámlálási adatai szerint Magyarországon 8886
siket és 44 679 nagyothalló személy él. A 2011. évi népszámlálás
előzetes adatai között még nincsenek adatok a fogyatékossággal élők
számára vonatkozóan, azonban a KSH a "Megváltozott munkaképességűek a
munkaerőpiacon, 2011" c. kiadványában a hallási problémákkal küzdő
15-64 év közöttiek számát 20 698 főben állapította meg, ez a szám a
siket és nagyothalló munkaképes korú személyeket egyaránt magában
foglalja. Nincs tehát szó siketek tízezreiről, és nagyothallók
százezreiről, hiszen ez a siket népesség számában nem haladja meg a
tízezret, a nagyothalló népesség pedig a félszázezret sem.
A siket népességre jutó jelnyelvi tolmácsok számának európai összehasonlítására ajánlanám az Európai Siket Unió (European Union of
the Deaf) statisztikai kimutatását 'Sign Language Legislation in the
European Union - Edition II' , mely szerint Magyarország kifejezetten
elöl jár a jelnyelvi tolmácsolás biztosításában, és siket lakosságra
jutó jelnyelvi tolmácsok számának arányában."
- a tolmácsszolgáltatás az esélyegyenlőségi és a jelnyelvi törvények fényében;
"A közintézmények akadálymentesítésére a 1998. évi XXVI. a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló törvény vonatkozik, amely szerint a közintézmények
akadálymentességét biztosítani kell. (A jogszabály hiányossága, hogy
nem határozza meg a törvény betartatásáért felelős hivatalt és a
kötelezettség elmulasztásának következményét.)
Magyarország parlamentje 2009. december 3-án fogadta el a 2009. évi
CXXV. számú a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról
szóló törvényt. Európában így Magyarország a 6. állam, amely
törvényben ismerte el a jelnyelvet használó siket és nagyothalló
személyek nyelvi és kulturális jogait. A tövény kitér a jelnyelvi
tolmácsolás, a jelnyelven oktatás és a jelnyelv oktatásának kérdéseire
is. A törvény alapján a közintézmények és a közhivatalok kötelesek
biztosítani az akadálymentesesség, az akadálymentes kommunikáció
feltételeit. Azonban a jelnyelvi tolmácsolás biztosítását az állam
központilag, a jelnyelvi tolmácshálózat fenntartásával, a jelnyelvi
tolmácsszolgálatokon keresztül biztosítja. Így a közintézményeknek és
közhivataloknak (kivéve a közoktatás intézményeit) nem kell jelnyelvi
tolmácsot alkalmazniuk, mivel a jelnyelvi tolmácsok költségvetési
forrásból már a siket és nagyothalló ügyfelek rendelkezésére állnak,
és igény szerint a közhivatalokban is biztosítanak tolmácsolást."
- jelnyelvi képzés és tolmácsképzés különbségei, ezek viszonya a Miskolci Egyetem és a Nyíregyházi Főiskola képzéseihez;
"A jelnyelvi tolmácsolás Magyarországon olyan tevékenység, amelynek
végzése megfelelő képesítéshez kötött. A szakmai végzettség
megszerzésének feltételeit részletesen tartalmazza az OKJ "Jelnyelvi
tolmács szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei" c. dokumentuma.
Az OKJ-s képzések hossza általánosan minimum 600 óra. "
"Magyarországon évente több képzési intézmény is indít jelnyelvi
tanfolyamokat, köztük a Miskolci Egyetem. Ezek a képzések azonban csak
nyelvi tanfolyamok, és a nyelvtudás önmagában még nem tesz alkalmassá
valakit arra, hogy tolmácsolási feladatokat lásson el. Ezért fordulhat
elő, hogy a Miskolci Egyetemen jelnyelvi tanfolyamot végzettek nem
kapnak munkát jelnyelvi tolmácsként, hiszen ez az intézmény nem OKJ-s
jelnyelvi tolmács szakképzést bonyolít le.
A Nyíregyházi főiskola 60 órás képzése
legfeljebb a jelnyelv alapszintű elsajátítását tenné lehetővé. A
2011/12-es tanévben a Nyíregyházi Főiskola nem indított jelnyelvi
tolmácsképzést, és a 2009/2010-es évben indított OKJ-s képzésük 1000
órás volt."
- a romániai és a németországi helyzet, az EFSLI adatainak fényében;
"A Jelnyelvi Tolmácsok Európai Fórumának honlapján (www.efsli.org)
a két ország jelnyelvi tolmácsszervezetei által közölt adatok szerint:
Románia népessége kétszer akkora mint Magyarországé, és összesen 42
nyilvántartásban szereplő jelnyelvi tolmács dolgozik az országban
(1:476)."
"Németország lakossága 80 millió, 80 ezerre becsülik a siketek, és
500 főre becsülik a tolmácsok számát (1:160), azonban nincs hivatalos
nyilvántartás a német jelnyelvi tolmácsokról."
"Összehasonlításban tehát, Magyarország minkét országot megelőzi a
siketekre jutó tolmácsok számában (1:82), függetlenül attól, hogy a
jelnyelvi tolmácsok képzése mennyire költséges vagy elérhető."
- az érintett szervezetek céljai és az eddigi kormányzati támogatás a tolmáccsal való ellátottság fejlesztésére;
"A 2011/12-es tanévben két csoportban összesen 25 hallgató szerzett
jelnyelvi tolmács képesítést az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai
Főiskolai kara által szervezett képzésen, melyet az Emberi Erőforrások
Minisztériuma támogatott és a hallgatóknak a képzési díj 20%-kát
kellett csak önerőből biztosítaniuk. Így azt sem lehet mondani, hogy
eddig ne lett volna kormányzati szándék a jelnyelvi tolmácsok számának
növelésére.
"
- Weisz Fanni szilveszteri munkája, a cikket illusztráló kép feliratának helyessége.
"A cikk illusztrálásaként közölt képen Weisz Fanni siket
szépségkirálynő látható, amint Áder János köztársasági elnök újévi
köszöntőjét adja elő jelnyelven. Weisz Fanni maga is siket és ebben a
helyzetben a köszöntőt saját anyanyelvén adta elő egy előre
elkészített fordítás alapján saját nyelvi közösségének tagjai számára.
Weisz Fanni azonban nem jelnyelvi tolmács. Ahogyan Weisz Fanni maga is
nyilatkozott a TV2 Napló című műsorának 2013. január 6-i adásában,
formálisan azért nem jelnyelvi tolmács, mert nem rendelkezik ilyen
képesítéssel, a gyakorlatban pedig azért nem lenne képes hangzó
beszédről jelnyelvre tolmácsolni, mert maga is siket, és nem hallaná a
forrásnyelvi közlést."
