A szakmai
közösség, a jelnyelvi tolmácsok és a siket és nagyothalló ügyfelek is
értesülhettek már a 2018. április 1-jétől 2021. március 31-ig tartó időszakra
támogatást nyert tolmácsszolgálatokról. A nyertes pályázóknak ezúton is
gratulálunk és kívánunk (további) jó munkát.
Arról
is értesülhettek az érintettek, hogy a HÍD Jelnyelvi tolmácsszolgálat, illetve
a Máltai Szeretetszolgálat Vas megyében nem nyert támogatást. A hír hallatán összeszaladt
a jelnyelvi tolmácsok és a jelnyelvhasználók közössége, és spontán próbált
eligazodni a kialakult helyzetben a fejetlenség és teljes tanácstalanság dacára.
Korábban
már kétszer előállt ehhez hasonló helyzet: szintén az új pályázat életbe lépése
előtti utolsó munkanapon értesült a nem nyertes pályázó arról, hogy a következő
munkanaptól nem kap finanszírozást a munkája folytatásához. Idén a munkaidő
végén kiküldött tájékoztató e-mailekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre legkorábban
négy nap múlva kaphatnak választ a pályázók. Ez több szempontból is felveti a
pályázatkiíró felelősségét, megnehezíti a tolmácsszolgáltatás folyamatos
nyújtását, és létbizonytalanságba sodorja a szolgáltatást nyújtókat.
A
szolgáltatók és az ügyfelek szempontjából a legkomolyabb praktikus nehézséget a
következő időszakra előre leszervezett tolmácsolási megbízások ellátása
jelenti. 2012-ben és 2015-ben például csak az akkor legnagyobb nyertes
budapesti tolmácsszolgálat segítőkészségének és rugalmasságának volt
köszönhető, hogy a már folyamatban lévő megrendeléseket azok a jelnyelvi
tolmácsok tudták ellátni, akiket az ügyfelek kiválasztottak, és nem maradt
ellátatlan eset. A SVOE jelnyelvi tolmácsszolgálatának megszűnésével a Korner,
a Korner megszűnésével a HÍD tolmácsszolgálatnál gyakorlatilag a következő
munkanaptól főállású vagy szabadúszó státuszban megjelentek a tolmácsszolgálat
nélkül maradt tolmácsok, és lehetőséget kaptak az újrarögzített megrendelések
teljesítésére.
Budapesten, ha nem is könnyen, de megoldható ez, de egy kisebb
megye esetében erre nincs is lehetőség, ahogy most Vas megye esetében, a
szomszédos megyék szolgálatai óraszámuk alapján nem jogosultak kiegészítő
keretre, így szabadúszóként nem tudják foglalkoztatni a munkahely nélkül maradt
tolmácsokat. A Vas megyei megrendeléseket a nagy távolságok miatt nem tudják
átvállalni a szomszédos szolgálatok sem rövid, sem hosszabb távon.
Így a
megrendelők érdekei is sérülnek, hacsak a munkanélkülivé váló tolmácsok önkéntes
munkában el nem látják az eseteket. Ezt az ügyfelek sem várják el tolmácsoktól,
így a szolgálat újraindulásáig visszatérnek a szívességi tolmácsolásra, azaz képzetlen
rokonok, ismerősök, vagy szívességi alapon és juttatás nélkül a munka nélkül
maradt jelnyelvi tolmácsok tolmácsolnak, így gyakorlatilag visszavetik a
tolmácsszolgálatok létrejötte előtti állapotokba a megyét.
A
jelnyelvi tolmácsok mint munkavállalók, valamint a fenntartók mint munkaadók számára
kiszámíthatatlan és embertelen helyzetet teremt, hogy az alkalmazás feltételei
egyik napról a másikra előzetes értesítés és felkészülési lehetőség nélkül
szűnnek meg azért, mert az előző támogatási időszak utolsó munkanapján kapják
meg az értesítést a pályázat eredményéről.
Ez
ugyan pro forma munkajogi problémát nem biztos, hogy felvet, hiszen a
tolmácsszolgálat a munkatársait határozott idejű szerződéssel is foglalkoztathatja
a támogatási időszak végéig, de a beszámolók elkészítése a gyakorlatban mindenképpen
áthúzódik a következő hónapra. A szolgálat fenntartásához és működtetéséhez
szükséges bérleti és közüzemi, valamint távközlési és egyéb szolgáltatói
szerződéseket sem tudja a fenntartó felbontani egyik napról a másikra. Az idei
esetet még tetézi, hogy az ünnepek miatt az első munkanap már harmadika, azaz még
rugalmas hozzáállás esetén se lehet elsejével lemondani egy-egy szerződést,
vagy kiürítve átadni egy bérelt helyiséget.
A
vidéken munkanélkülivé váló tolmácsok helyzete még nehezebb, mivel sokan nem a
lakhelyükön élnek és dolgoznak, tehát munkanélküliként kell fenntartaniuk az
albérletüket a lemondási idő végéig, és még nehezebben találnak új munkát a
kevesebb lehetőség miatt. Ha mégis sikerül munkát találniuk, akkor a szolgálat
újraindításakor már nem valószínű, hogy visszatérnek és lesz elegendő számú
képzett tolmács a szolgáltatás működtetéséhez.
A
pályázatot kiíró Emberi Erőforrások Minisztériuma és a lebonyolító Fogyatékos
Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. első alkalommal,
2012-ben bizonyára nem számított arra, hogy egy több éve működő jelnyelvi
tolmácsszolgálat pályázata sikertelen lesz, bár a pályáztatás sajátosságaiból
adódóan már akkor is számolnia kellett volna ezzel a lehetőséggel, hiszen
mindig megjelenhetnek új pályázók a már meglévő pályázói körben, a versenyeztetés
magában hordozza a lehetőséget. 2018-ra azonban erre volt is már több precedens.
A pályázat kiírásának tervezésekor számításba kellett volna venni, hogy a
pályázati eredmények közzétételét követően legalább 30 napra szükségük van a
munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra, hogy folyamatban lévő ügyeiket és
szerződéseiket lezárják, munkájukat át tudják adni, és tájékoztatni tudják
ügyfeleiket, nekik is lehetőséget biztosítva az átállásra.
A
jelnyelvi tolmácsok szakmai érdekképviseleti szervezeteként nagyon sajnáljuk,
hogy a pályázatot kiírója és lebonyolítója a pályázatok kiírása előtt nem
egyeztetett a megelőző támogatási időszakok tapasztalatairól és az új kiírások
szakmai tartalmáról sem a szolgáltatást végzőkkel: a szakmai közösség
képviselőivel, a szolgáltatást szervezőkkel, sem pedig az igénybevevők
érdekvédelmi szervezetével.
A
konzultáció hiányában nem volt lehetőség arra, hogy az idő előrehaladtával
változó gyakorlati és szakmai szempontok megjelenjenek a pályázat szakmai
tartalmában (pl. a tolmácsszolgálat működési feltételei között ne szerepeljen a
már senki által nem használt fax megléte, a munkalapok elévülése), és további
szempontok jelenjenek meg a pályázat technikai részleteinek kidolgozásában (pl.
csak elektronikus formában való benyújtás vagy a fent említett pályáztatási határidő).
A szakmai beszámolókban ugyan a szolgáltatások szakmai vezetői ezeket rendre
jelzik, ezek azonban mégsem jelennek meg a szakpolitikai tervezésben.
Az
érdekvédelem és a szakmai közösség nemcsak az észrevételeit nem tudja érdemben
kifejteni, ágazati visszajelzést sem kap munkájáról, sem hivatalosan közzétett
statisztika, sem összefoglaló szakmai beszámoló, sem szakmai fórum formájában.
A
Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége levélben küldi el állásfoglalását a
pályáztatónak és a lebonyolítónak, kifejezve, hogy örömmel üdvözölné az
eszmecsere lehetőségét akár szűkebb szakmai megbeszélés, akár széleskörű
nyitott fórum formájában. Illetve továbbra is áll az EMMI Fogyatékosságügyi Főosztálya
és az FSZK Magyar Jelnyelvi Programirodája rendelkezésre szakmai kérdésekben.